Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - Közigazgatás az 1850-es évektől

víz. Legtovább a községi kutak bírták, amelyek mélyebbek, nagyobb átmérőjűek voltak, hiszen több család használatára ásták őket, de 1859-ben ezek vízhozama sem volt elegendő. Hatósági beavatkozásra volt szükség, hogy az emberek hozzálássanak a kutak kitisztításához és mélyítéséhez. Orvosuknak köszönhették, hogy ez végül megtörtént: amit a jegyző „hivatalyos tisztelettel" jelentett.

28 A lakosság számának folyamatos növekedése azt is jelentette, hogy az elhaltak is mind többen lettek, s így a temetkezés is gondként merült fel. Az izraeliták saját erőből megoldották sírkertjük fenntartását, és drága, többnyire márvány síremlékeket állítottak halottaiknak. Pacsán viszont feltétlenül bővíteni kellett a mindössze 1 3/4 holdnyi temetőkertet, mert 1858-ban már csak egy évre elegendő sírhelyet tudott biztosítani. Hosszabb tanakodás után arra az elhatározásra jutottak, hogy „négy kis házatska elbecsültetése" (kisajátítása) árán 1 holddal bővíteni lehetne a területet. Ez lett a megoldás. Azt is eltervezték, hogy az új területet is galagonyafával szegélyezik, meg is bízták az uradalmat, a munkára azonban nem került sor, így végül a község „ Agáczi" fákkal ültette be a szegélyvonalakat. A közigazgatás megnövekedett feladatainak végrehajtásához egyre több pénzre volt szükség, mihez egyre szigorúbban be kellett szedni a növekvő adókat, de ez akkor sem ment könnyen: a nemfizetőket először figyelmeztették, majd intő cédulát kaptak, és ha akkor sem teljesítették kötelességüket, maradt a zálogolás és a végrehajtás. Jelentős volt a házadó, amely alól csak a templom és az iskolai tanterem képezett kivételt. Utalásokból és a hagyományból tudjuk, hogy a sportkollégium jelenlegi épülete valamikor a belga király vadászháza volt, amely után 1857-ben 21 Ft-ot, földbirtoka után pedig 404,2 Ft-ot fizetett. Rezidenciájából később vendéglő, majd a járási főszolgabírói hivatal székháza lett.

29 1856-ban készült egy általános helyzetelemzés, amely a falu akkor fontosnak ítélt mutatóit tartalmazta. Összegező megállapítása nem hízelgő a korabeli állapotokra: az utolsó 10 évben „az átlagos jövedelem a földekre nézve egyforma állapotban van, azonban a rétek róhattak a kanálisok eltelése miatt..."

30 Lótenyésztés nincs, azokat vásárolják, „kitsiny termetüknél fogva kevésded fuvarozásra alkalmaztatnak". A kocsik is ennek megfelelően készültek: többségük még fatengelyes volt, de már egyre gyakoribb lett a vastengelyes változat is. Ezek „kevés teher alá valók, mellyeken átlagosan hat mázsa súly hordható.

31 A „bécsi lábon álló" mázsa ezidőtájt mindössze 56 kg-nak felelt meg, tehát a „kitsiny" lovakat általában a mai mértékkel kifejezve 300 kg-mal terhelték. Az egységes mértékrendszer bevezetése ekkor még nem történt meg, 92