Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - A kiegyezés után

Az oktatással kapcsolatos intézményrendszer megszervezésével párhuzamosan megszaporodtak azok az ügyiratok, amelyek azt jelzik, hogy az újonnan létrehozott hivatalok és az oda kinevezett munkatársak komolyan veszik szervező- és ellenőrző feladataikat. A tervező munka segítésének csak később találjuk nyomát. Sajnálatos, hogy az ekkor keletkezett iratok mennyiségére és tárgyára leginkább az iktatóból következtethetünk, azok pedig főleg információ értékű adatokat szolgáltatnak. Az iratok többsége elveszett. Ezen a téren szerencsés helyzetben vagyunk, mert Pacsa község 1871től járási székhely lett, és egy-egy iskolai ügy gyakran a főszolgabíró elé került, aki azt illetéktelenség miatt soha nem utasította vissza. A tanügy elveszett iratait így kis részben pótolva érezzük. A hivatalok ellenőrző szerepe elsősorban a tankötelezettségi törvény végrehajtása terén érvényesült, amelyet rendszeresen számon kértek a helyi szervektől. Ezzel kapcsolatban hol a plébános, hol a tanító, hol a főszolgabíró küldött jelentést, amely általában a tankötelesek számát és a mulasztást tartalmazta. Az 1870-es években még rendszeres jelentés tárgya volt a helyi izraelita iskola, amely ekkor még önálló épülettel és saját tanítóval működött. Pontos létszámadatok 1848 óta nem maradtak fönn. Akkor a 6-10 éves gyermekek száma 50 fő volt, amely magasnak mondható, hiszen ugyanakkor Nagykanizsán ebbe a korosztályba 317, Keszthelyen 119, Zalaegerszegen 116, és az egész kapornaki járásban 71 fő tartozott. Az izraelita lakosság - és vele a tankötelesek -, létszáma 1848-hoz viszonyítva folyamatosan csökkent. Az iskola fenntartásához gyakran kértek segélyt az országos izraelita alapból.

3 Az is előfordult, hogy a tanítói nyugdíjhátralék befizetésének elhalasztását kérték. A tanfelügyelőség működésének az iskolára vonatkozó első dokumentuma egy 1878-ban keletkezett feljegyzés Pacsa és környéke iskoláiról, amely az alábbiakat tartalmazza: Római katolikus elemi népiskola, Pacsa Ismétlő iskola nincs, a mulasztásokat nem jelentették be, tornászat nem taníttatik, a tanító működésének eredménye nem kielégítő, az iskola épülete nagyon rossz karban van: a fala mór (sárral tapasztott vesszőfonat), a teteje zsúp, attól kell félni, hogy összedől, egy időre be is kellett zárni, tűz esetére biztosítva nincs, a szűk és sötét tanterem bútorzata rossz, a fűtéshez szükséges fát a tanulók naponta hordják. A vizsgálat lényegesen jobb helyzetben találta az izraelita iskolát: Ismétlő iskola itt sincs, de azért, mert nincs rá szükség, mivel „a tankö245