Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - A kiegyezés után

telesek részint iparosokká lesznek, részint tanulmányaik folytatására máshova mennek tanulni.",

4 tanító ugyan fülbajban szenved, mégis „meglepő eredményeket képes felmutatni", annak ellenére, hogy helyzete sem mondható egyértelműen jónak. Évi 300 forintnyi fizetését rendszertelenül kapja, és a tanítói gyűléseket sem tudja látogatni, mert költségeit nem térítik meg. Az iskola épülete a hitközség tulajdonában van, és igen jó az állapota. A tanító sikereinek tényezőit a jelentés nem elemzi, azonban tudni való, hogy az izraelita tanulók családi háttere egészen más volt mint a katolikusoké. Szüleik valamennyien kereskedők, vendéglősök, esetleg iparosok voltak, az üzlet, a vendéglő és a műhely pedig öröklődött, hogy a családi vállalkozás tovább gyarapodhasson. A gyerekekbe már kiskorukban beleoltották a meggazdagodás vágyát. A szülők áldoztak is erre, ezért nem volt szükség náluk ismétlő iskolára. Igrice, római katolikus elemi népiskola A mulasztást nem jelentették, nem tanítanak alkotmány- és természettant, mert „az élemedett korú tanító a szükséges képességekkel nem bir",

5 néhány tanulónak nincs könyve, faiskola és kert nincs, a tanterem bútorzata célszerűtlen, a tanulók jobb oldalról kapják a világítást, a szükséges tűzifát naponta hordják, a tanító 250 forintnyi fizetését nem kapja meg pontosan, sem a tanító, sem a gyermekek részére nincs árnyékszék. Mindhárom iskola fenntartója megkapta feladatait a látogatási jegyzőkönyv határozati részében. Megoldásuk a pacsai iskola számára jelentette a legnagyobb gondot, mert az iskola épületét a felügyelő alkalmatlannak találta a tanításra, s ezért előírta, hogy „egy év múlva uj építtessék."

6 Az iskolaszék megalakulásának pontos idejét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy 1870-ben már létezett. A politikai község tiltakozott a tisztán felekezeti iskolaszák megalakulása ellen. Iskolát is közösét szerettek volna, nyilván abból a megfontolásból, hogy a község nem katolikus, de jómódú állampolgárai úgy rendszeresen és nagyobb összeggel járultak volna hozzá az oktatás költségeihez.

7 Jegyzetek: 1 Kotnyek 1978. 68. 5 и.о. 2 Kotnyek 1978. 69. 6 и.о. 3 Tik. 766./1879. 7 Tik. 11./1870. 4 Kib.215./1878. 246