Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Javulás a 19. század első felében

panaszt emeltek a pacsai tanító ellen, mondván, hogy munkakörét nem látja el rendesen. Péntek mestere felháborodottan utasította vissza a vádakat azzal, hogy tizennégy éve hivatalnokoskodik a községben, és eddig soha nem volt ellene panasz. Pont most ne tudna rendesen dolgozni, amikor „a jegyzőség a kántori hivataltól elválasztva vagyon?"

5 Azzal is igazolta magát, hogy évente kétszer volt „nyilvános próbatétel" az esperes jelenlétében, és az eredmény mindig dicséretes volt. Korábban alig akadt Tüttösben írni-olvasni tudó ember, míg ma százakra tehető a számuk. A mester úgy érezte, hogy a panasz mögött személyes indulatok állnak: azok jelentették fel, akiket még jegyző korában megbüntetett „erőszakos magánylegeltetésért."

6 Az áldatlan állapot, a sok meddő vita végül oda vezetett, hogy a kis falu lakosai végre elszánták magukat: valahogy mégis megkísérelnek végleges megoldást találni iskolagondjaikra. Vásároltak egy két szobából és egy konyhából álló épületet 600 forintért, és elhatározták, hogy építenek hozzá kamrát és istállót is, de ha a szükség úgy hozza, hajlandók az épületet bővíteni. Titokban természetesen arra számítottak, hogy legalább a vételárat visszanyerhetik. Az e tárgyban írt kérvényükben fogalmazták meg indokaikat: „... Pacsa... egy kis távolságra lévén, és igy jobnak találtuk helységünkben is iskolát nyitatni, minthogy téli időben a nagy hidegek miát gyenge gyermekeinekt oda nem járathatjuk. Kelemen Lajos a helség Birája Czoma Mihály Balasi János eskütek"

7 Amíg az iskola elkészült, a tüttösi gyerekek kénytelenek voltak Pacsára iskolába járni. A tanulók létszáma így sem lett túl magas: 1848-ban például télen 35, nyáron 25 fő körül mozgott. A pacsai iskoláról az első jelentősebb, összefüggő adatok 1857-ből valók. A gondnok arról panaszkodott, hogy az épület teteje beszakadással fenyeget, az elöljáróság pedig csak ígérget, de nem csinál semmit, építés vagy legalább alapos felújítás helyett csupán aládúcoltatta a mestergerendákat. „Az egész iskola oly nyomorult állapotban van, hogy a pacsai lakosságra méltó meggyaláztatást hárit. Az iskolát megjavítani nem lehet, teljesen újjá kell építeni." Az akkori épületről annyit tudunk, hogy észak-dél irányban feküdt, „három kicsiny ablaka kelet és nyugat felől volt",

8 a tanulók a terem közepén ültek, így egész nap elegendő fény volt. Az ablakok bizonyára gyakran kitörhettek, mert a jelentés szerint a tanulók állandóan léghuzatnak voltak kitéve. Részben erre fogták, hogy többen görvély és orbánc betegségben szenvedtek. A gondok egyre fokozódtak a tanulói létszám emelkedésével, ami egyrészt a természetes szaporulat növekedése, másrészt a tankötelezettség kezdődő érvényesítésének következménye volt. 1856-ban 113 gyermek járt is241