Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Javulás a 19. század első felében

kólába többé-kevésbé rendszeresen, de úgy látták, hogy számuk a következő évben 140-re emelkedhet. A baj nem járt egyedül. Ugyanebben az évben Tüttösben az épülőfélben levő iskola leégett, ezért onnan is be kellett fogadni a tanköteleseket. Ez szinte lehetetlen volt, hiszen a pacsai iskola mindössze 3 öl nagyságú, tehát legfeljebb 6 méter hosszú teremmel rendelkezett, melynek szélességéről nincs is adatunk. Ez még helybeliek részére is olyan kicsiny volt, hogy „a tanonczok egyik a másikat éri",

9 ezért fegyelmet nem lehetett tartani. A tanító kénytelen volt a magas létszámot három részre osztani, ez azonban azt eredményezte, hogy „mig az egyik osztálal tanul, a másik roszalkodik."

10 A harmadik csoportot melegebb napokon kieresztette az udvarra, így aztán nem zavarták a munkát; igaz, hogy a tanulással sem sokat foglalkoztak. Ilyen körülmények között szó sem lehetett a vasárnapi iskola működéséről. A jelentés néhány sora a tanítóról szól: „Igaz, vagyon mesterünk, ki tanulmányozott olvasottsága, fáradhatatlan szorgalma és a gyermeknevelésben jártasság egész tiszteletünket kiérdemli, de maholnap kéntelen szolgálatából lelépni, mert fizetése oly rendetlen állapotban van."

11 A jelentés a tanító és az iskola melletti kiállás szép példája volt, így a szolgabíró is kénytelen volt tájékozódni az iskola állapotáról. Összegezése szerint az épület két előszobából, egy konyhából és egy tanításra szánt teremből állt. Úgy ítélte meg, hogy ezek „meglehetősen jó karban vannak", azonban beismerte, hogy „az iskola szobának megnagyobbítása látszik szükségesnek."

12 A jelentés felsorolja az iskola felszerelését is: • 6 pad, de ezek másképpen rendezendők; • 15 db fali tábla • 1 számolótábla: meglehetősen jó • 1 térkép Magyarország területére vonatkozólag; • fent álló íróasztal

13 A falu mestere, a fentiekben megdicsért Péntek György is tisztában volt saját értékeivel és érdemeivel, ám azt tapasztalta, hogy - mivel a jegyzői teendőket már nem kellett ellátnia -, jövedelme csökkent, feladata azonban a tanulók létszámának növekedésével egyre több lett. Indokoltnak érezte tehát, hogy a hivatal támogatását kihasználva, újra rendeztesse fizetését, ami meg is történt. 1858-ban jövedelme az alábbiak szerint alakult: Pacsa házi kert 1/4 hold, kenderfold 1/2 hold, rét 1/2 napi kaszálás, párbér, páronként 1/3 mérő rozs, párbér összesen 33 mérő rozs, temetés 2 ezüst mindenhol 242