Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A pacsai plébánia története

3. A plébániához tartozóktól különböző minőségű búzából 75 köböl, azaz körülbelül 54 forint 50 dénár folyt be. 4. Tizenhatodból: az összeíró megállapította, hogy a zalavári apát rendszeresen beszedette a neki járó tizedet búzából, zabból, árpából, bárányból, ménekből és borból, melynek tizenhatod része a plébániát illette volna, de eddig soha nem kapta meg. 5. Szentmisékből: a hívek kevés szentmisét mondattak, de azt pótlandó, évente nagyobb ünnepek, így karácsony, húsvét, pünkösd és űrnap előtt húst ajándékoztak a plébánosnak, amely összesen 26 dénárt jelentett. Ilyen alkalmakkor bort is adtak, melynek értéke 20 dénár volt. Alapítvány a területen nem létesült, így abból nem is származott haszon, viszont a plébánost sem terhelték kötelezettségek.

6 A fenti bevételekből kellett a plébánosnak működtetnie a templomot és ellátnia önmagát. Az egyes feltételek az idők folyamán változtak, de István törvényeinek szellemében az egyház működési feltételeit továbbra is a híveknek kellett biztosítaniuk. A század folyamán a község gazdagodott még egy kápolnával is, amely ma is a szőlőhegyen található. „1763-ban épült félköríves szentéllyel. Homlokzati tornyán falazott sisak, ajtaja copf."

7 Oltárán fél életnagyságú Szent Márk szobor, előtte 1996-ig az épülettel egyidős, tájkép jellegű hársfa állt. A velük egykorú kereszt ma is ott található. A kápolnát a hagyomány szerint egy egyedülálló nő, Vajdai Anna építtette fogadalomból. Állítólag a község határát Szent Márk napján súlyos fagykár sújtotta, és az építtető azt remélte, hogy elnyeri a nagy szent pártfogását, s így többet nem éri a szőlőhegyet hasonló természeti csapás. A toronyban levő kis harangot Grazban öntötték az építés évében. A kápolna méretei: hosszúsága 8,18 m, szélessége 4,78 m, magassága a torony tetejéig mérve 10,95 m. A hagyományt úgy tiszteli a falu, hogy a Szent Márk napjához legközelebb eső vasárnapon a kápolna előtt istentiszteletet és hegyi búcsút tart. Jelentős változást hozott a plébánia életében, hogy a század folyamán egyre nagyobb szerepet kapott az iskola, ahol kezdettől fogva tanították a hitélet elemeit. A pacsai plébániatemplom jelentősége a 18. század végén megnőtt: helyben 697 lakos lelki gondozását kellett ellátnia, és ebben az időben volt a legmagasabb a filiák, azaz leányegyházak száma is. Ezek gondozásában káplán is segítette a plébánost. A filiák közé tartozott a pacsai hegyi kápolna, Tüttös 289 lélekkel, Felsőrajk 326 lélekkel, Pötréte 370 lélekkel, Dióskál 638 lélekkel, Szentmárton 157 lélekkel, és Nagyhorváti 197 lélekkel, valamint 227