Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A pacsai plébánia története

négy ház a falu határában, a Komakút, Gyertyánkút, Isabori Bük és Buberek dűlőben, összesen 27 lélekkel.

8 A pacsai plébánia levéltárában megtalálható legkorábbi Canonica Visitatio 1778-ból való. Ez az első hiteles forrás, amely Szent György helyett Keresztelő Szent János néven említi a templomot. Ebben az évben Szita Márton volt a plébános, aki 1766-tól 1825-ig, összesen 61 évig látta el ezt a feladatot. Ennél hosszabb időt senki nem töltött el plébánosként Pacsán. A vizsgálat jegyzőkönyvében külön kiemelték magas képzettségét: teológiai tanulmányait Nagyszombatban, a filozófiát Győrben végezte.

9 Ő alapította meg a plébánia könyvtárát, mely tartalmazta az egyházi tudományokról szóló legfontosabb könyveket, amelyek közül 1976-ban még 66 darab szerepelt a plébánia leltárában. Valamennyi 1800 előtt jelent meg.

10 A könyvtárban őrizték a kereszteltek, a házasultak és az elhalálozottak anyakönyvét is. A vizsgálatról készült feljegyzésben rögzítették a plébános munkaköri teendőit is. • köteles volt naponta misét mondani • vasár- és ünnepnapokon a népért kellett miséznie • délután háromkor a fiataloknak „cathekézist", hitoktatást, azt követően pedig litániát tartott • a jegyeseket kioktatta kötelességeikről, majd az esküvőt megelőzően a templomban háromszor kihirdette őket • kiszolgáltatta a szentségeket, és arra törekedett, nehogy valaki azok felvétele nélkül haljon meg • a halottakat a kéntorral együtt, harangszó mellett eltemette • vasár- és ünnepnapokon prédikálni volt köteles Már ekkor létezett a faluban két vallásos szervezet: az egyik a Rózsafüzér Társulat, a másik pedig az Oltáriszentség imádására alakult. A következő vizsgálatot 1816-ban maga a veszprémi püspök végezte el a zalai főesperes kíséretében. A templomról és a felszerelésről a püspök elégedetten nyilatkozott. Jelentésében külön kiemelte, hogy Pacsán van már öröklámpa és a toronyban egy 75, egy 65 és egy 30 kg-os harang is szól. Naponta háromszor kellett harangozni: reggel, délben és este. A plébános munkája jelentősen csökkent, mert ekkor már csak Felsőrajk, Pötréte és Tüttös tartozott hozzá. Nagy elismerésben részesült Szita Márton plébános, akinek kiváló tevékenységét „a nép erkölcse, vallásszeretete és templomlátogatása"

11 is bizonyította. Szó esett még a „plébániai lakról", amely 1776-ban épült kőből, de a 228