Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Válság és felemelkedés (1929–1939) - Nehéz idők (1929–1933)

get vásároltak: ki 30, ki 10 részjeggyel járult hozzá az alaphoz. Úgy tervezték, hogy továbbra is 6%-kal olcsóbb kamatra adnak hitelt a rászoruló iparosoknak, mint a hitelintézetek. A szervezők addig ügyeskedtek, míg a befizetett összeghez még állami támogatást is szereztek. Lelkesedésük odáig terjedt, hogy javasolták az Ipartestületek Takarék és Önsegélyező Csoportok Országos Központját (ITÖCSÖK).

20 A járás iparosságának lakóhely és foglalkozás szerinti differenciáltsága olyan nagy volt, hogy amíg az elöljáróság rendkívüli erőfeszítéseket tett a hitelbiztosítás érdekében, a tagdíjak továbbra is hiányosan folytak be, és behajtásukhoz a szolgabíró segítségét kellett kérni. A válságos időszakra szintén nagyon jellemző a létszám ingadozása a község tanonciskolájában: 1930 50 fő 1933 25 fő 1934 34 fő 1939 63 fő A legnehezebb időszak 1933-ban érkezett el, mint azt az 1934. február 18-án tartott közgyűlés is értékelte. A járás 33 községből állt, közülük 5 településen egyáltalán nem folyt ipari tevékenység. A többi 28 helységben 455 iparosa összesen 26 féle mesterséget űzött. A lakosság igényeit természetesen nemcsak ők elégítették ki: továbbra is dolgoztak a kontárok, akikkel szemben a hatóság is tehetetlen volt. Igaz, esetenként már 3 pengőre is megbüntették őket, de azt szegénységükre hivatkozva általában nem fizették meg, inkább az egynapos börtönbüntetést választották. Óvatos becslések szerint egy-egy munkájukkal a büntetés többszörösét is megkeresték. A járás iparosainak megoszlása szakmák szerint 1933-ban: asztalos 43 ács 38 bádogos borbély darálós mészáros, hentes 6 11 8 25 bognár cipész fényképész kádár 29 104 1 15 kalapos kovács 1 59 kéményseprő kőműves 1 41 köteles 2 lakatos 16 mézeskalácsos 1 molnár 8 szíjgyártó 5 órás 2 158