Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története

szeírása szerint, de 1687-ről az áll, hogy a kapitány tiszte nincs betöltve.

195 Ekkor a létszám 10 lovas, 18 gyalogos, élükön 2 tizedes és 1 zászlótartó.

196 1692-ben még lakták. Kormányos István és felesége nyilatkozata: „Bér praesidiumban élnek"!

197 Még 1701-ben is oppidumnak seu praesidiumnak nevezik Bért. Tehát még mindig megvan a vára.

198 Tudjuk, hogy a vár egy része csak boronafallal épült, és így örökös tatarozásra szorult. Jelentőségét elvesztve nem nagyon törődtek vele. A végső sorsáról így nyilatkoznak egy 1733-ban megtartott tanúkihallgatáson: „Szála Béri Kastélnak egy fala midőn fönt állott, azt néhai Horváth Ferenc uram hordatta el és a mostani Kastéllnak fundamentumába rakták." (Kígyós János 53 éves nyilatkozata.) Más tanúk pusztulását 1664-65-re teszik. De, amint fentebb láttuk, a vélemény nem helytálló, inkább Bér pusztulására vonatkozik. Viszont a köveinek sorsáról Páll Mihály így nyilatkozik: „A Téglájának egyik részét pakodi templom épületire vitette néhai Horváth Ferenc ni 99 uram. Ennek az elhordásnak emlékét őrzi a Cigányrét alatt a Zala medrének kaviccsal való feltöltése és a Cigányrét békás tavai. Ez utóbbiakból készítettek töltést a réten át, hogy rövidebb úton vihessék az épülő új kastélyhoz a vár lebontott épületanyagát. A békák tehát azt brekegik éjente: „Hol volt, hol nem volt ... volt itt egyszer a közelben egy kis vár." A Plébánia története Bért már 1121-ben említi egy oklevél, az almádi bencés kolostor kapta ajándékba a fél falut öt családdal és egy vincellérrel.

200 Minden bizonnyal a lakosság lelki igényeiről is az apátság gondoskodott. Majd 1251-ben a szomszédos Batykot, Bér későbbi filiáját,

201 továbbá 1254-ben Pakod egy részét,

202 Barlabáshidát, amely Bér Zalán túli részét is magába foglalta, a türjei premontreiek kapták meg. A hívek gondozását ők látták el. Batykon egy haranglábat is örököltek harangozóval együtt. A béri Plébánia alapítását a 14. század elejére tehetjük, Pósa fia János fia István és Pósa fia Márk idejére. Egy 1392-1393. évi osztozkodásban ugyanis az áll, hogy „miként annak idején, úgy most is" a szétosztandó birtokból, amely a fenti földesurak még meg nem osztott birtokát jelentette, „a Szent Miklós templomban szolgáló papoknak örök időkre egy egész sessiót hagynak."

203 Az első béri plébános név szerinti említése az 1333-as pápai tizedjegyzékben található meg.

204 Az 1311-ben tartott viennai zsinat a Szentföld viszszaszerzésének költségeire tizedadót állapított meg. Magyarországon csak XXII. János pápa felszólítására hajtották végre. Ez a behajtás 1337-ig tartott. 29