Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története

Ortvay Tivadar ennek alapján állította össze „Magyarország egyházi földleírása a 14. század elején" című művét. Az I. kötet 292-297. oldalán a negyedik helyen tárgyalja a veszprémi Egyházmegye zalai főesperességét és plébániáit. 137 helyet sorol fel, jelezve a kerületet, amelyhez a helység tartozik. A 12. sorszám alatt Zalabér e felsorolásban a sümegi kerületbe tartozott Beer, Beel néven, Boch, Bozarek és Végeg, Véged filiákkal. Békefi viszont ugyanezen pápai tizedjegyzék szerint Batykot, Zalavéget, sőt Dötköt is plébániának tünteti fel saját templommal.

205 Papjaik fizetik a tizedet, Zalavég pl. 14 dénárt. (Boch, Bozarek papja Bertalan nevű). Kinek van most igaza? Valószínűleg az utóbbinak. Nekünk most azonban egy a lényeges: Zalabér már 1333-ban plébánia volt, plébánosa Pál. E pápai tizedjegyzék szerint a veszprémi egyházmegyében nem kevesebb, mint 498 plébánia volt. (a fehérvári püspökség területe is beletartozott.) Mai területén - tehát a fehérvári nélkül - 414 volt a plébániák száma. 206 Zalabéri plébánossal találkozunk még 1357-ben,

207 esperessel 1360ban,

208 káplánnal 1437-ben.

209 A közeledő hatalmaskodások jeleként 1489ben Béri Boldizsár a Pál nevezetű plébános jószágait hajtatja be a legelőről.

210 Jött a romlás százada. Vidékünkön még nem is annyira a török, hanem inkább a haza saját fiai okozták a romlást. Az országos ziláltság ide is elhatott. A földesurak vetélkedései, perlekedései, harcai egymás ellen elnéptelenítették a falut. A középkor 487 plébániájából a 16. század elejére csak 30 maradt, a század derekán pedig már csak öt. Padányi Bíró Márton püspök is így számol be 1757-ben: a 16. században csak 30, emberemlékezet óta fennálló plébánia létezett az egyházmegyében. Ezek között volt Zalaszentgrót is.

21 Gáspár mester, egerszegi plébános 1555. évi vizitációjában Bér a kapornaki kerülethez tartozott, de plébániája szünetelt és temploma romokban hevert.

212 Hogy mennyire a belső ellenség áldozatai lettek a templomok, bizonyítja a szomszéd helység, Zalaszeg (Aranyadi hegy) temploma is, amelynek templomát a rablók törték össze.

213 Nálunk Démi Répássy Ferenc, a későbbi várkapitány segítségével foglalta el a béri várat Csaby Farkas, a cseszneki várkapitány özvegyének a fia, éspedig alattomos és erőszakos módon. Majd ugyanez a Répássy az Eördögh testvérekkel összefogva rátört a peleskei várra rabolva, gyilkolva. Ez a felfelé törtető kisnemes szívesen gyarapította birtokát az egyház rovására. Mindez 1543-ban történt.

214 így nem csodálkozhatunk, ha a plébános, meg a nép is elmenekült, a templom hanyagságba ment, és egyre inkább romhalmazzá vált. Nem is éledt a templom és a plébánia újjá legkevesebb hat évtizeden át. Oly bizonytalan idők voltak ezek, amelyekben különben is örökké a töröktől kellett rettegni és a portyá30