Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A zalabéri vár - A vár története

és utódainak adták oda haszonbérbe, de előbb még ki kellett javíttatniuk.

151 Unokái pedig, Péter és György, illetve Péternek már csak az özvegye, osztozkodtak a vár rájuk eső részén. Egyiküknek is, másikuknak is csak éppen egy szoba jutott konyhával és az alatta lévő helyiségekkel. De még ezelőtt volt egy másik osztozkodás, a másik nagy vagyonos családban, Egerally János és Perneszy Pál között 1629-ben.

152 Nekik is csak egy-egy szoba, konyha, alatta pince, felette faépület jutott.

153 E két tornyon kívül istállók és egyéb gazdasági épületek is voltak a vár területén. Természetesen nem szabad gondolnunk, hogy mindenki itt lakott, akinek csak résztulajdona volt a várban, mert az uraságoknak kúriájuk is volt más helyütt, így pl. az Egerallyaknak Bozolban. A mercennariusok, az őrség szintén kint lakott a faluban. A vár története 1530-40 között nagyon nagy volt a török elözönlés veszélye. Ezt igazolja Szentgrót megtámadása és Kőszeg ostroma is. Ahol csak tehették, várakat építettek, kolostorokat, kastélyokat képeztek ki várvédelemre. így jött létre a keszthelyi ferences kolostorból a keszthelyi vár, Bérben pedig a kúriából a kis váracska. '

5A Pontosan, hogy mikor történt ez a „quasi praesidiummá" való kiépítés, nem tudjuk, de az első említése már 1537-ből való, amikor első Ferdinánd Szapolyai hozzápártolt hős vitézének, Kápolnay Ferencnek ajándékozta a „béri castellumot".

155 Ekkor a vár kapitánya Bakyth Pál, a későbbi győri majd szombathelyi várkapitány a volt. Ő így ír a királyhoz: „Most jutott a kezemre bizonyos Beer nevezető várkastély, amelyben több, mint hatvan emberem van, akiknek forintról forintra vagyok kénytelen fizetni."

156 Kápolnay egy Siófok melletti ütközetben lelte a halálát 1542-ben. A várat tartozékaival együtt azonnal elfoglalta Török Bálint hitvese, Pempfiinger Katalin.

157 Ugyanezen évben betört a várba a cseszneki vár kapitánya Csaby Farkas Démi Répássy Ferenccel, a későbbi béri kapitánnyal. Ez ellen azonnal panaszt tett a királynál a két élő tulajdonos: Béri János és sógora Csaby Basó András. „A várnagyot, ajtónállókat elkergették, és az ott lévő értékeket felrakták és elszállították." így szól a panaszuk. „A vár elvolt látva hadiszerekkel és élelemmel."

158 Majd bérből indul a további rabló hadjárat Peleske kifosztásával magával a béri castellánussal Répássy Ferenccel a fosztogatók között. 1553-ban a király Nádasdy Tamásnak, a későbbi nádornak és Mérey Mihálynak, a későbbi királyi személyes jelenléti bírósági helytartónak adományozta az „erőddé átalakított nemesi kúriát" a hozzátartozó javakkal.

159 Már be is akarták iktatni őket, amikor is ezt a család örökösei lehetetlenné tették minden királyi adománylevél ellenére. 25