Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
A zalabéri vár - A vár története
Itt kell megjegyeznünk azt a fontos tényt, hogy a vár birtoklásával megannyi helység birtoklása volt kapcsolatban. így a vár tartozékai voltak: Bér, Pusztapakod, Bozol egész possesioi és Vadkert egész predium, valamint Dabronc, Egyházaspakod, Egyházascsáford, Általcsáford, Batyk, Bagota, Kisvásárhely, Bárba és Nyírlak possessokbeli birtokrészek. 160 E sok bizonytalanság, viszálykodás, gazdacsere a falu, de vele a vár elnéptelenedését is magával hozta. 1562-ben Bánffy István a szomszédos Zalaszeg ura azt jelentette Nádasdy Tamásnak, hogy Bér castelluma teljesen üresen áll két özvegyen kívül senki sem él benne, a török elfoglalhatja. Gondoskodjanak őrzéséről. 161 A birtokkal együtt követelik Béri István leányági örökösei a nemesi kúriát is, amely „in modum castelli, seu fortalici" van kiképezve. 162 De nemcsak foglalással, követeléssel jutnak egyesek a vár birtokába, hanem elzálogosítás révén is. így már 1545-ben Béri János sógorának, Csaby Andrásnak zálogosítja el bizonyos kölcsön fejében az ő várrészét is. 163 Hasonlóképpen Szelestey Gábor Ányos Boldizsárnak 1576-ban elzálogosítja az ő részét. 164 Ez azért is nagyon fontos, mert így veszi lassan kezdetét az Ányosok uralma Bér felett. A nemrégen, 1642-ben nemesi címet szerzett Beliczay György pedig a másik nagy uraságot, az Egerallyakat segíti elzálogosításával a béri birtokok közel kétszáz esztendős birtoklásához. 150 Ft-ért kúriáját, birtokrészeit „totalem et integram portionem castelli Ber" (a béri várkastélyban lévő egész részét) Egerally Györgynek, illetve özvegyének adja oda. Ez a György 1647-ben volt kapornak és Bér várkapitánya. 165 A 16. század végére a vár jelentősége egyre fogy, a lakosság nem talál benne menedéket. 1581-82-ben is a Rábától visszatérő portyázó törökök több foglyot hurcoltak el a faluból. 166 A 15 éves háború bizonytalanságában is a krími tatárok elől inkább a nádasokba menekül a lakosság, mint a vár oltalmába. 16 ' (1596) Ezután lett Orbányos György a vár kapitánya. Előtte senki várúrról és várkapitányról nem hallunk. Az egyik jelentős egyéniség a vár történetében Ányos Boldizsár fia, Ányos Kristóf, aki 1599-1608-ig volt a falu ura. Ő magáévá teszi a vár ügyét, 1602-ben elzálogosítja Eszéky Mártonnak Német Újvár parancsnokának 200 Ft ellenében Nárai Vas megyei faluban lévő birtokát, hogy béri várában fizetni tudja a zsoldosokat. 168 1605-ben Batthyány Ferenchez küldött levelében panaszkodik: „Én itt vagyok Bérben, tudja Nagyságod ezen házamnak minden állapotját, mind pedig erőtlen voltát, hogy ez nem oly erős, hogy én valaki ellen tusakodnám." A király vitézei a legutóbbi pártütésnél (Bocskai) pusztán hagyták, s kb. 10 emberével tartózkodik benne. Kéri, hogy legalább 10 embert küldjön segítségül. 169 Tájékoztatja a Dunán-inneni haderők főparancsnokát a pártütők mozgolódásairól, többek között, hogy a 26
