Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér története 1703-tól

pakodi azt a 330 Ft értékű bort, amit a franciák vittek el."

120 (Az egész sümegi kerület csak 180 Ft-ot adott.) Szájhagyomány is regél egy zalabéri incidensről az itt tartózkodó franciákkal kapcsolatban. Az egyik molnárlegény revolverrel rendelkezvén, éjszakának idején csak úgy kedvtelésből elsütötte azt. A franciák között ez riadalmat keltett, és azonnal keresték a tettest. Elfogták, és tüskés vesszőkkel félholtra verték.

121 Az 1848-49-es eseményekről is zalabéri vonatkozásban csak a szájhagyományokból tudunk valamit. De ezek már eléggé megbízhatók, hisz szemtanúk elbeszélései. így a következőket is nagyapámtól, Gyalókai Vendeltől tudom. Ő ez időben 13 éves gyermek volt. A Dunántúl nyugati vármegyéi nem láttak szabadságharcos csatákat, hisz a Dráván 1848 szeptember 11-én átkelt Jellasics elől csak hátrált a magyar sereg egészen szeptember 29-ig. Az ország e része inkább csak felvonulási terület volt. Különös, hogy bár Jellasics seregének a főváros felé tartó vonulási útja a Balaton déli partja mentén húzódott, mégis egyes részei eljutottak Zalabérbe is. Még azt is tudják az emlékek, hogy a botkai akácásban táboroztak az „illérek" (A Botka a környék legmagasabb pontja, 303 m.) A néptől erőszakosan vitték el a jószágokat. Volt, akit ellenállása miatt meg is vertek. Keletnek vonulva azt énekelték: „Magyarország, szép Magyarország esztendőre miránk osztják." A pákozdi csatavesztés után is átmentek a falun, de már lopakodva, énekszó nélkül. A szétzilál tan vonuló horvátokat megtámadta a község népe, egyet közülük agyon is vertek. Még a helyét is tudják, hol feküdt halva. (Szombat-Könnyid feljáró előtt) Szájába krumplit dugtak, hogy „valamit élvezhessen Magyarországból." De bezzeg az osztrákok boszszúja elérte a kovácslegényt, aki a kaszákat kiegyenesítette. A szájhagyomány az osztrákok átvonulásáról is beszél. A falu melletti országúton éppen egy temetés alkalmával vonult el egy osztrák csapat. A harangok zúgásáról azt vélték, hogy miattuk húzták meg azokat. Azonnal leálltak, ágyúikat a falunak irányították, és beüzentek a faluba, hogy a harangozást hagyják abba, különben tüzelnek.

122 Hogy az „illérek" miért jöttek erre ? Nem valószínű, hogy a falu horvát származású urasága miatt. A Pejacsevicsek itt laktak akkor, de ők magyar érzelműek voltak. Inkább hadi taktikából, minthogy a Graz-Bpest országút akkor itt ment keresztül. A község földbirtokosairól is emlékezzünk meg néhány sor erejéig. A 17. században már az Ányosok voltak a legfőbb uraságok, a várkapitányok jóreszben közülük kerültek ki. Ányos Kristóf, János, György egyúttal a falu urai is voltak. A 18. század elején átmegy a vagyon a Horváthok kezébe, akik a faluról Zalabéri Horváthoknak nevezték magukat. Majd eladósodva 19