Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér község eseményei 1526-tól

bőségesen ad Pál plébánosa a pápai tizedbe. Bérben valószínűleg nem jártak tatárok. A kiskirályok hódításaiba is szerencsésen kapcsolódott bele, amennyiben a környéket rabló kiskirálycsatlós Rohonczi Kokas Henrik házasságkötéssel szerzett Bérben birtokot. Feleségül vette Béri István özvegyét, aki valószínűleg maga is Béri-lány volt, fiúsították, és így a Béri vagyon felét második házasságából származó gyermekére íratta.

76 1393-ban ismét osztozkodásra került sor Béri János dédunokája, a fiúsított Kecskedi Lászlóné és a Tűrje nembeli Szentgróti Miklós között.

77 Ez a bizonyos Kecskedi Lászlóné, Béri Margit kénytelen volt még esküt is tenni a béri templomban, hogy a bagotai (Szentgrót mellett), amelyet nagynénje, Klára az örményes pálosokra akart hagyni, nem vásárolt birtok, hanem a Bériek öröksége.

78 Ebből is látszik, hogy a Bériek örökös kihalási veszélyben forogtak. A leányokat is nem egy esetben fiúsítani kellett, mégis bekövetkezett a kihalás. 1422-ben Béri Boldizsár András és László fiában máris kihalt a férfiág, míg egy másik ágban egy nemzedékkel később. így megint csak nagy birtokper alakult ki, mert András felesége kelengyéjének hozott értékében magának tartotta meg a férje részét. Egy ideig így idegen kezekben volt a Béri vagyon, mígnem a rokon Szentgróti János özvegyének sikerült azt visszaszereznie.

79 László unokája, Morgay Bora lett a későbbi zalabéri földesurak ősanyja. Férje, Ányos Boldizsár szintén hordott Béri-vért az ereiben, mert egy másik Béri Margitnak ő meg unokája volt. E Margit Ányos Ferencnek volt a felesége, és leányuk, Ágota javára Péter fiuk lemondott az örökségről. Ágota Sárközi Pálnak volt a felesége, de fiúsíttatván Ányos néven szerepeltek az utódok.

80 Mindez már 151 l-ben történt. Egy bizonyos Béri Boldizsár gyermekei, aki nem azonos az előbbi Béri Boldizsárral, István, János még szerepeltek Bér életében a 16. század elején, de ők is fiú utód nélkül haltak meg. így a Bériek uralmának vége, fokozatosan átveszik azt az Ányosok. Zalabér község eseményei 1526-tól A mohácsi vész körüli Magyarországot az erkölcsi hanyatlás, a pártoskodás, teljes széthúzás, az anyagiak, a hatalom teljes hajhászása, acsarkodás, a testvérharc jellemezték. Ehhez csak hozzásegített a kettős királyság, így az alattvalók csábítgatása, egymás elleni felhasználása. Közben pedig, mint ijesztgető rém, ránehezedett a nép lelkére a török közelsége. Ami nagyban az egész országra vonatkozott, az érvényes volt kicsiben Bér községre és népére is. Itt a megoszlást, egymás elleni harcot a százado11