Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Bilkei Irén: Adatok Csesztreg történetéhez a 13–16. században

csak néhány évvel később kezdenek Bánfi-nak nevezni) csere útján szerzi meg Csépán fia Mokó itteni birtokait és ezzel a falu és környéke gyakorlatilag az alsólendvai Bánffyak kezére kerül. Ettől kezdve a falu története szorosan összefonódik a Bánffy családéval, ezért ismerjük meg röviden történetüket! A család a Hahót nemzetségből származott. II. Hahót utódai között még nem voltak jelentős tisztségeket betöltő emberek. Károly Róbert uralkodása alatt, az egyik oligarcha család elfoglalta tőlük Alsólendva várát, ekkor a család akkori feje, Miklós a király hűségére állt. 1319-ben udvari apródként kezdte és visszaszerezte Lendva várát és az uradalmat, az 1350-es évek közepén már szlavón bán lett. Utódai az ő tisztségét őrizték meg családnevükben (Bán-fi). Ez, az Anjouk alatt elkezdődött felemelkedése a családnak folytatódott a 15. században is. Ekkor már a király környezetében fontos szerepet játszó főurak között találjuk a családot. Érdekes módon a 15. század két legnevezetesebb Bánffyja közül az egyik, Pál esküdt ellensége volt a Hunyadiaknak, a másik, Miklós pedig lelkes híve Mátyás királynak. Ez a Miklós, aki a családfán már a VI. volt, udvari tisztségeket viselt, Mátyást elkísérte moldvai hadjáratára és megmentette a királyt. 1477-ben emelte a családot Mátyás az örökös grófok sorába. Pályafutásának csúcsát akkor érte el, amikor a király őt küldte Nápolyba Beatrixért 1474-ben. Mátyás ellentmondásos személyi politikájának köszönhetően, pontosan nem lehet tudni, hogy milyen okból 1487-ben ugyanezt a Bánffy Miklóst börtönbe csukatta. Ezen aztán a magyar arisztokrácia mélységesen felháborodott, mondván, hogy egy alsólendvai Bánffyt nem lehet csak úgy börtönbe vetni... Az ő egyik fia volt Jakab, akinek szintén jutott nevezetes szerep a magyar történelemben: 1514-ben rábízták a Dózsa elleni háború egyik alvezéri tisztségét. Testvérének, a mohácsi csatát is megjárt Jánosnak volt a fia a családfán az V. számú István. Róla hiteles adatokkal rendelkezünk, mert sajátkezű feljegyzéseit ismerjük naplójegyzetből, amelyet egy 1551-ben Wittenbergben kiadott kalendárium különböző lapjaira írt a családban történt eseményekről. Ezeket a bejegyzéseket aztán utódai folytatták. Más források adatai alapján ismert, hogy Bánffy István 1522-ben született. Közéleti pályafutása sokrétű és sikeres volt. Katonaként haracolt Babócsa ostrománál 1556-ban, Zala megye főispánja volt 57