Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Bilkei Irén: Adatok Csesztreg történetéhez a 13–16. században

1548-tól 1568-ig és fontos udvari méltóságokat is viselt: asztalnokmester és országbíró volt. Fiai közül Miklós érdemel említést, aki 1570 és 1577 között szintén Zala megye főispáni tisztségét viselte. Az ő fia volt az a Kristóf, akivel - a régebbi kutatások szerint - 1644-ben kihalt a család. (A kérdés eldöntése további kutatásokat igényel.) A 16. század másik fontos Bánffyja László, aki a már említett Pálnak, a Hunyadiak esküdt ellenségének volt az unokája. Pontos születési dátumát nem ismerjük. Ő is részt vett fiatalon a Babócsa körüli török harcokban, ő is viselte Zala megye főispáni tisztét 1548-tól valószínűleg 1574-ig. Rokonához, Istvánhoz hasonlóan udvari tisztsége is volt: 1556-tól királyi ajtónállómester. Halálának dátuma 1583. A két kortárs rokon nagyúr meghatározó személyiség a 16. század második felében Zala megyének, és jelentős szerepet játszanak az ország irányítását végzők környezetében is. Ez a szerep egyrészt vagyonuk, birtokaik, másrészt az arisztokráciában betöltött helyük alapján illeti meg őket. A 16. század közepén, 1549 és 1562 között a Habsburgok egy egységes, csaknem az egész Magyarország területére kiterjedő rovásadó-összeírást készíttettek. A Zala megyét összeíró rész 1549-ben készült igen alapos munkával. Az itt szereplő birtokos famíliák közül 7nek volt 100-nál több portája, köztük vannak a Bánfryak is, Zala kevés arisztokrata családai közül az egyik: Bánfify István 493,5 portával 135 helységben, Bánffy László 578,5 portával 130 helységben. Birtokaik a megye nyugati-délnyugati részén helyezkednek el egykori gyepűelve területeken, ahol számos család már évszázadokkal korábban megvetette a lábát. Ezek a területek annak idején egészben kerültek adományozásra és megtartották integritásukat. A 16. században a 100 portánál nagyobb birtokok már többségükben vártartományok tartozékai voltak, a Bánffyak birtokai is egységes tömbben vették körül Lendva várát. A feudális Magyarországon a hatalom alapján képező vagyonnak 3 összetevője volt. Mindenekelőtt az ingatlan vagyon, az úrbéres birtok, rajta a várral vagy kastéllyal. Másik az ingó vagyon, a készpénz, ékszerek, nemesfém tárgyak, fegyverek és drága textíliák. Végül korszakunkban egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságban a majorsági birtok felszereléseivel, állataival és terményeivel. Még a legnagyobb birtokosok is törekedtek birtokai további gya58