Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

nevű falu volt, amely Csesztreg és Reznek között feküdt. Az 1334-es határjárás itt említi a Rezneki erdőt és azt a nagy utat, amely Csesztregről Herbold falujába visz. Ez a Herbold a Csabi nemzetség feje, aki Rezneken lakott.

30 1349-ben mint a Kolgyárról Vasvárra menő út melletti települést említik, és ekkor Márk fia János birtoka.

31 A későbbiekben a Halastói családról és halastói nemesekről, mint itteni birtokosokról tudunk.

32 Nem tartjuk kizártnak, hogy ez a falu esetleg a mai В a g 1 a d dal vehető azonosnak. Bagladot ugyanis a középkori forrásaink nem említik, nem találjuk sem Holub, sem Csánki munkájában. Az első általam ismert adat a falu létezéséről 1528-ból származik. Azon túl, hogy a határleírás alapján Halastó Baglad környékén keresendő, itt található az ún. Halastói híd is Nemesnép felé. Nemesnépfalva (ma Nemesnép), Csesztreg délnyugati határos szomszédja. 1334-ben nem találkozunk fele ilyen néven a határok leírásakor. E tájon különböző birtokokat (Bodolo fiai, Gosztolai Pant fiai) sorolnak, melyek közül valamelyikkel azonosnak vehető. Ez az egytelkes kisnemesek lakta falu nagyon későn szerepel először. 1407-ben nemesi névben fordul elő.

34 A későbbiekben a falu részekre szakad, 1441-ben Nemesnépfalva és Felsőnemesnépfalva,

35 1493-ban pedig Alsónemesnépfal va is szerepel.

36 A következő környékbeli hely nyugat-északnyugat felé К а г к a (Kerka), amely mint ilyen nevű föld először 1275-ben szerepel egy határjárásban Csesztreg szomszédságában, Benedek mester - alkancellár - birtokaként.

37 1285-ben a Reznekiek veszik meg a magukat szölcieknek mondó Csekud fia Mártontól és társaitól a Kerka mellett fekvő Karaka nevű földjüket.

38 1334-ben Csesztreg határjárásában Karka falu (villa) a Kerka bal partján feküdt Szenterzsébet és Metnek mellett.

39 Nagy út vezetett innen Szenterzsébetre és Szentmártonba, amelynek alapján helyének azonosítására jó esély van. Az elpusztult Metnek falut (nevét Nagymétnek puszta őrizte meg Szentgyörgyvölgytől északra) szintén az 1334 évi határjárásban említik az innen Szenterzsébetre vezető úttal kapcsolatban.

40 A későbbiekben mint Bánfi birtok tűnik fel

41 A Felső-Kerka völgy eddig nem említett falvai közül R a m о с s a megjelenésekor a Hahót-Buzád nembeli Bánfíak birtoka, akik azonban 1378-ban a Szentbenedekieknek és a Gyüre nembeli Henczel fiainak engedték át.

42 Dobrafölde 38