Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

(ma Magyarföld) neve nem szerepel Holub történeti földrajzában. Pedig minden valószínűség szerint középkori település, szlávos hangzású neve ezt sejteti. Talán névváltozás történt itt is, mint sok esetben, reméljük lehetséges lesz megtalálni majd a rá vonatkozó adatokat. Elhelyezkedése más lehetőséget is felvet. Azon a tájon fekszik, ahol a nem talált Karka falut keressük.

43 Az ismertetést Hétkutast északról és keletről határoló falvakkal folytatva: Szentmárton elpusztult falu (Csöde határában, attól nyugatra) 1334-ben a Karkáról ide vezető nagy út kapcsán tűnik fel.

44 1342-ben Csöde szomszédságában szerepel.

45 A később Salamonvárinak nevezett család birtokában volt.

46 Első szereplései idején a családnak nevet adó Vörös Salamon fia Kopasz birtokolt itt. Szentpéter (ma Pusztaszentpéter Zalalövő határában) 1310-ben jelenik meg, mint Szent Péter faluja Kutasban.

47 A későbbiekben Kutasiszentpéteraek is nevezték, nemesek birtoka volt, akik Csödefölde nevű birtokukat 1342-ben eladták Lendvai Miklós zalai ispánnak.

48 I r s a (Jarsa) ma Zalalövőhöz tartozó település. Már 1264ben, majd 1265-ben megjelenik,

49 ekkor teljes egészében a zalai vár birtoka. Az itt lakó várszolgák közül Tynch fiait V. István a nemesek közé emelte földjükkel együtt.

50 M i h n y e (Myhne - ma már nem létező falu), amikor a határjáró oklevélben szerepel, Miklós mesternek mint adományos birtoka tűnik fel. Szentpéterrel és Irsával volt határos.

51 A későbbiekben a kutasi villicatusba sorolják fel.

52 Pontosan még nem tudtuk azonosítani, talán a Kerkakutas határában a falutól északkeletre fekvő Mihes helynév körül keresendő. Kozmadamján (ma Kozmadombja) mint Kozma és Dámján mártírok falva szerepel a határjárásban az ide vezető úttal kapcsolatban.

53 A 14. század végén Kutasi János fia Kálóz birtokában van.

54 I 1 v á g y (Ilwagh, ma már e néven nem létező település Kálócfa határában), 1264-ben említik először egy ide vezető út kapcsán.

55 1334-ben Mihonnal és Cuppal határos faluként írja le a határjárás.

56 A későbbiekben úgy tűnik, több kisebb birtokos kezén van.

57 1433-ban Ilvágyot másnéven Kálozfalvát írnak, ahol Szent Miklós tiszteletére állt templom, tehát szorosan e mellett volt.

58 A topográfiai adatokat vizs39