Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

láljuk Szatafalvát (Zatafalva - a középkorban két Szatta volt, ma Vas megyében van az egyik a zalai határon, de a zalai oldalon a földrajzi nevekben megtaláljuk Pusztaszattát, valószínűleg ez volt Kutasban), ettől délre van Német kutas vagy Németfalu (ma Ker­kafalva része) és Péntekfalva (Ma Kerkafalva része), észa­kon már a Zala közelében fekszik С s ö d e, délen pedig Újfalu (ma Csesztreghez tartozó Kerkaújfalu) és M i h о n (Myhou- elpusz­tult település a Cupi patak keleti partján ma Csesztreg határában) melynek nevét a Mihomi erdő őrizte meg. Hogy Kutas tulajdonképpen egy nagyobb terület megkülönböztető neve volt, amely a Zala és a Kerka folyók között feküdt, nyugaton a vasi megyehatár, keleten a ősi római útvonal által határolva, bizonyítja egy, a későbbiekben majd idézendő adat, hogy Szentpétert (ma Zalalö­vő határában Pusztaszentpéter) is - amely Csöde és Kutas között van, s melyet kisebb nemesek valószínűleg őrök leszármazottai bírtak -, mint Kutasban lévőt határoztak meg. A Hétkutas elnevezés csak a vidéken belül a Bánfiak kezében lévő hét falu összefoglaló neve volt. A következő település Csesztregtől észak-északnyugatra a közép­korban Szenterzsébet (ma Alsó- és Felsőszenterzsébet), amelyet szintén mint az 1334-es határjáró oklevélben István fia Miklós mester ősi birtokait említik. 24 A Hahót nemzetség ezen egy tömbben szereplő birtokainak szomszédjai szinte mind felmerülnek ebben az ok­levélben. С z u p (ma Cup, Zalabaksához tartozik) Csesztreg egyik keleti szomszédja, köztük a Cupi patak volt a határ. Ekkor itteni nemesek birtokaként említik (nobilibus de Czup). 25 A későbbiekben is egytelkes nemesek lakták, a Czupi, a Csonka, a Dezső, a Lóránt és a Móricz családok. 26 Ott, ahol ma Csesztreg Zalabaksával határos, bizonyos Csepán fi­ainak (filiis Chepani) földjei voltak a szomszédok. Ezen a területen ala­kult ki Győrgyfalva (ma Zalabaksához tartozó Győrfa), amelynek nemes lakói először 1426-ból ismertek. 27 Magával В a k­s a f a 1 v á val (a mai Zalabaksa) a 14. század első felében Cseszt­reg nem volt közvetlenül határos, a falu 1341-ben tűnik fel a források­ban, mint a Reznekiek birtoka. 28 A következő szomszéd délen a ma már nem létező Halastó 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom