Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Szőke Béla Miklós: A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben (Csesztreg és környékének településtörténeti kérdései a római megszállástól a magyar államalapításig)

sek. A 7. század második felében lezajlott belső hatalmi átrendeződések, a határnak egészen a felső-ausztriai Enns folyóig történt kitolása a zalai települési viszonyokban is változást hozott. Valószínűleg ekkor vált ez a vidék is - a nomád módra az Ennstől a Bécsi erdőig húzódó széles sávban kialakított - lakatlan avar gyepű részévé. A zalai avarszláv népcsoport majd egy évszázadra elköltözött erről a területről valószínűleg nyugatabbra, egy ma egyelőre még nem ismert vidékre -, s csak a 8. század végén, 9. század elején települt vissza. Ekkor a Karoling-birodalom katonai és diplomáciai nyomására a belső válságtól addigra már amúgy is szétzilálódott avar kaganátus néhány év alatt összeroppant, megszűnt a nyugati határt védő gyepű is, annak területét nyugatról és északról (kisebb részben pedig az avar kaganátus területéről) érkezett telepesek népesítették be. A zalai tájon is újra megjelennek a - nagyobbrészt a 7. században elköltözöttek leszármazottjainak avar-szláv közösségei. A temetkezési szokásokra továbbra is a biritualitás (részben hamvasztásos, részben csontvázas módon való temetés) a jellemző - mely az egész Kárpát-medencében egyedülálló és nagyon határozott vonásokat kölcsönöz e kevert népesség kultúrájának - és jellemző az is, hogy gyakran a 7. században felhagyott temetőket folytatják a 9. század elején is (a fentebb említettek mellett e korszakból származó temető ismert Nagypáliból, Söjtörről, Kehida-Fövenyesről, Vörsről).

12 Karoling-kot A Nagy Károly (771-814) uralma alatt európai nagyhatalommá vált Karoling birodalom a 9. század elejétől meghatározó politikai és kulturális tényezővé vált a Kárpát-medence népei számára is. Az avar kaganátus a Tiszántúlra szorult vissza és teljesen elszigetelődött, paszszív szemlélőjévé vált az eseményeknek. A Dunántúl a keleti frank birodalom határprovinciája lett - római mintájára Pannónia néven -, amit később más provinciákkal együtt (a Felső-Dunavölgyi Avaria, Sclavinia tartományokkal együtt) gyakran Oriens, plaga orientális (=keleti terület) összefoglaló néven is emlegetnek. Az avar kaganátus romjain a század első felében egy sor kis feje28