Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Szőke Béla Miklós: A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben (Csesztreg és környékének településtörténeti kérdései a római megszállástól a magyar államalapításig)

delemség jött létre, a Morva folyónál Mojmir, majd utódai, Rasztiszláv és Szvatopluk, a Dráva-Száva közén Siscia (Sziszek) központtal Ljude­vit, majd Ratimar, végül Braszlav, a Krajna területén (a Mura-Kulpa vidékén) Salacho dux regnált. 840 táján telepedett le a Zala folyó egy mocsaras berkében, Zalavár-Várszigeten Pribina és fia, Kocel, akiket Mojmir majd egy évtizeddel korábban űzött el nyitrai székhelyű feje­delemségükből. Pribina ekkor Ratbodhoz, az Oriens praefectusához (helytartójához) menekült, aki előbb Német Lajos császárhoz küldte hűségesküt tenni, majd a Treisma folyóban (Traismauer mellett) meg­kereszteltette. Pribina hamarosan összekülönbözött hűbérurával, s előbb a Száva menti bolgárokhoz, majd Ratimarhoz menekült, ahonnan Salacho fogadta be, s járt közbe azért, hogy Ratbod újra kegyeibe fo­gadja Pribinát. A megbékélés annyira sikerült, hogy utóbb Ratbod ki­fejezett kérésére Német Lajos előbb hűbérbe, majd örök birtokul adta Pribinának Alsó-Pannóniának egy részét a Zala folyó környékén. Pri­bina Zalavár-Várszigeten egy erődített központot épített ki, szolgáló­népeket gyűjtött a közelebbi és távolabbi környékről és „elkezdett ter­jeszkedni ezen a földön." Pribina mind Mosaburgban (Zalavár-Várszi­geten), mind vidéki birtokain sorra építtette a templomokat, melyeket a salzburgi érsek szentelt fel. Német Lajos király oldalán, egy morvák elleni csatában vesztette életét 861-ben. Pribina utóda, fia Kocel lett, aki folytatta apja kiegyensúlyozott politikáját, maga is szorgalmas templomépítő volt. Ezt a folyamatot törte meg Konstantin (Cyrill) és Method, a Bizáncból származó két té­rítő pap, akik 866-ban Morvaországból tanítványaik kíséretében ér­keztek Kocel mosaburgi udvarába. A térítő papok nagy hatást gyako­roltak Kocelra, aki 50 tanítványt adott melléjük és maga is megtanulta a szláv írást. Hathatósan járt el I. Miklós, majd II. Adorján pápánál, hogy Method Pannónia (és Morvaország) érseke kinevezést nyerje el. A világi urak azonban ekkor még hatalmasabbak voltak Szent Péter örö­kösénél. Methódot perbe fogták és börtönbe vetették, mert féltették sa­ját kiváltságaikat, s (joggal) tartottak attól, hogy a csak Rómától függő, önálló egyházzal rendelkező mosaburgi grófság és a morva fejedelem­ség maga is függetlenné válik a keleti frank birodalomtól. A több évig tartó vita végül kompromisszummal zárult (forchheimi béke 874). Method Morvaország püspöke maradt, de mellette Nyitra székhellyel 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom