Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Szőke Béla Miklós: A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben (Csesztreg és környékének településtörténeti kérdései a római megszállástól a magyar államalapításig)

zik azt az anyagiakban és emberéletben bekövetkezett pusztulást, amit vidékünk elszenvedett. A Borostyánút jelentősége lecsökkent, már csak a kevésbé fontos utak között írják le, és Salla városi fejlődése is megrekedt, már csak egyike az élelmet és szállást adó útállomásoknak. Dioclatianus és Maximianus császárok alatt, a 3. század végén, 4. század elején még egy rövid időre felvirágzott az élet, konszolidálódott a gazdaság, Pannónia tartomány közigazgatását is átszervezték. Vidékünk Pannónia Prima tartomány részeként működött tovább. A népvándorlás kora A Kr.u. 4. század utolsó harmadában, 377 táján a barbárok támadásának újabb - egyben a keletről induló népvándorlás korszakának első - hulláma érte el a provinciát. Ekkor rejtettek el Gelsén egy 285 kisbronzot tartalmazó éremkincset, melynek utolsó vereté Gratianus császár (367-383) idejéből származik.

10 Ezzel a barbár hullámmal sodródott térségünkbe az a család is, amelynek temetkezőhelyét KilimánFelső majornál, az alsórajki római villa közelében sikerült megtalálni. A mindössze 22 sír nagy része korabeli rablás áldozata lett, a kevés megmaradt lelet alapján a 4. század utolsó harmadában és az 5. század elején temették ide halottaikat. Régészetileg a mai Ukrajnától Erdélyig honos Csernyahov-Marosszentanna kultúra, népileg pedig egy kevert, keleti gót-alán-hun népcsoport tagjai lehettek, akik Alatheus és Saphrax vezetőikkel foederatiként (a rómaiak szövetségeseként) települtek be Pannónia tartományba, de azt az ígért védelem helyett fosztogatásaikkal csak tovább pusztították. A hunok félelmetes lovas nomád hordái és a hozzájuk csatlakozott germán törzsek néhány évtized alatt (420-as évektől 453-455) teljesen átrajzolták Európa politikai térképét. Róma hegemóniája végérvényesen megszűnt, felbomlott a provinciák láncára fűzött birodalom, a létbizonytalanság a társadalom minden rétegét elérte, új hatalmi központok jöttek létre Nyugat-Európában. A provinciák római és romanizált helyi lakossága vagy békésebb vidékekre költözött vagy a jól védhető erődítésekbe és azok vonzáskörzetébe húzódott. A zalai dombvidéken a legközelebbi ilyen erőd Keszthely-Fenékpuszta volt, amely a hunok uralmát követő keleti gót királyság idejében 25