Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

IV. Csesztreg topográfiájáról Végezetül összefoglaljuk mai ismereteinket a középkori Csesztreg topográfiájához. A község mai határa lényegesen nagyobb a középkorinál, melyet mint láthattuk jól ismerünk. A 18. században olvadtak bele határába a Cupi pataktól keletre eső részek, az egykori Mihon (Mihó) község lakatlan pusztává lett területe. Mihon helyét és hajdan művelt szántóföldjeit ma már erdő borítja.

98 Ma ugyancsak Csesztreghez tartozik, bár most is teljesen elkülönült településrész Újfalu is. A község a Felső-Kerka völgynek már a középkorban is központi települése volt. Kialakulására a Kerka folyó átkelőjében, útvonalak találkozási pontján történt, ezért vált nagyon hamar a térségben fekvő Bánfi birtokok természetes központjává. Mint a korábbiakból kitűnik nem tudjuk bizonyosan, hogy a család ősi, vagy szerzett birtoka volt-e, de mivel más birtokosokkal is találkozunk itt, és egyes részei csak a későbbiekben került a Bánfíakhoz, valószínűbb, hogy szerzett birtok. A 14. század első felében végig tudunk a csesztregi nemesekről." Joggal gyanakodhatunk, hogy ezek a csesztregi nemesek jórészt a korábban megismert őrök utódai voltak. A települést határoló falvakat 1334-ben ismerjük meg. Ezek Cup, Mihon, Reznek, Halastó, Szenterzsébet, Metnek, Újfalu. 1381-ben már két Csesztreg van, Alsó és Felső, amelyek nagyjából egyforma nagyságúak. Ezek nyilvánvalóan a mai falu elrendezéséhez hasonlóan a Kerka folyó két oldalán feküdtek. Az eredeti falu Felsőcsesztreg volt, ennek északi szélén épült fel a templom, melyről szintén 1334-ben hallunk először. A ma is álló szentegyház nem csak Csesztreg középkorának egyetlen megmaradt építészeti emléke, hanem az egész tárgyalt területnek is. Körülötte volt a temető, melyet az egész középkoron át használtak. Ennek maradványai a közelmúlt vezetéképítései során többször előkerültek. A templomtól északra még jórészt megfigyelhetőek a középkori terepviszonyok, sejlik az egykori temetőárok vonala. Ennek szélessége azt mutatja, hogy a 17. század elején Kanizsa török kézre kerülését követően felbukkanó, rövid életű csesztregi vár - annyi más törökkori váracskához hasonlóan - a templom megerődítésével jött létre.

100 A Szent Mór (Mauricius) tiszte50