Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Vándor László: Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka-völgy zalai szakasza)

létére emelt

101 épület építési kora a nemrégiben végzett kutatás eredményei alapján a 13. század utolsó negyede és a 14. század legeleje közötti időszak lehetett. Nem tudjuk, hogy a mai épületet megelőzte-e egy korábbi templom, hiszen régészeti kutatás nem volt. Pedig egy ilyen feltárás nagymértékben segítette volna meghatározni Csesztreg keletkezési idejét. Az épület mai stílusjegyei, támpillér nélküli sokszögzáródású szentély, keskeny, mérmű nélküli gótikus ablakok, nagyméretű, inkább még a román tömeget idéző homlokzati torony, mind-mind a korai gótika stílusának jegyei. Ugyanezt erősíti meg a templom két faragott kőemléke, a szentély északi falában előkerült szentségház és a nyugati kapu keretelése is. A templom közelében volt a pap kúriája, melyről 1389-ből ismerünk említést.

102 A templom előtt elvezető út volt nyilvánvalóan a középkori - az említett Dobronakról és Csesztregen keresztül Irsán át a Zala folyóhoz vezető - főútvonal, amely meghatározta a falu észak-déli tengelyét. Valahol e tájon kellett lennie a vásártérnek is, amely a széles környék piaca volt. Ennél többet majd csak a régészeti kutatás mondhat a falu középkoráról. Csesztreg esetében egyrészről a falu jelentőségét mutatja, másrészről alapvetően meghatározta, hogy vámhely volt. A vámszedési jog 1322-ben merül fel először

103 és ettől kezdve folyamatosan megvan. A vámszedési jog a iura regalia volt a korai időben, ezt a jövedelmező királyi jogot azonban eladományozással, új vámok felállítására adott engedélyekkel magánosok kezére juttatták. A vámokat - közlekedési és vásárvámok - tehát a földesurak szedték. Az utakon általában hidak, töltések, átkelési eszközök esetében szedték a vámot, ezek rendben tartása természetesen a vámtulajdonos kötelezettsége volt. Csesztregen sajnos a forrásaink nem mondják meg, hogy út- avagy vásárvámról van-e szó, pedig a település jellegénél fogva mindkettő lehetett. A későbbiekben a fejlődés szinte tennészetes menete volt, hogy a főútvonal menti, útvonalak találkozásánál fekvő, vámszedési joggal bíró település mezővárosi rangot kapott. Csesztreget először 1469-ben nevezik mezővárosnak (oppidum) és ezt a kiváltságot a későbbiekben is i • 104 meg tudta tartam. *** 51