Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - Határviták

fogásával igyekeztek visszavenni a földeket. A különböző visszafoglalási kísérleteknek a szomszédos falvak lakói minden módon próbáltak ellenállni. Gyakran fordultak bírósághoz, hogy a végediek az ő jogos birtokukat elfoglalták. Nézzünk néhány ilyen esetet a határvitákból. Ezek sorában az első eset 1745-ben következett be. Ekkor Szegedy Ferenc, Zalabéri Horváth Zsigmond és Nádasdyné Márffy Anna végedi jobbágyai a falu déli határán kivágtak egy erdőrészt. A területet azonban a türjei prépostság batyki birtokához tartozónak vallotta, így először csak vitákra, majd pereskedésre került sor. A prépostság ravasz módon, a per előtt megpróbálta semlegesíteni Szegedy Ferencet. Szegedy ugyanis már 1715 óta haragos viszonyban állt a türjeiekkel, akik a szomszédosak voltak az ötvösi és végedi birtokaival. A türjei prépostság ellenében több pert is elveszített Szegedy Ferenc, mert jogtalanul használta a csapói birtokot. A vesztett perek után 1745. június 17-én szerződést kötött a prépostság Szegedyvel.

276 Az egyezség szerint Szegedy visszaadja az addig jogtalanul használt 60 hold irtásföldet és 10 szekérnyi kaszálót a rajta lévő épületekkel együtt. Arra is ígéretet tett, hogy amennyiben a prépostság és a szomszédos Batyk és Véged lakói között a földek használata miatt a jövőben vita támadna, abba Szegedy nem fog beavatkozni. Miután Szegedy Ferencet -aki ekkor Zala vármegyei alispán volt- a prépostság így semlegesítette, pert kezdeményezett a végedi jobbágyok ellen. Ezt arra hivatkozva indították meg, hogy a kivágott erdőrész az ő batyki birtokukhoz tartozott. A per részeként 1748. május 18-án tanúkihallgatást végeztek arra vonatkozóan, hogy kinek is a birtoka a vitatott terület.

277 A meghallgatott tanúk szinte egyöntetűen azt vallották, hogy az erdő a végedi uraságok birtokában van, akiktől a végedi jobbágyok bérlik. A perben tanúként meghallgatott Szegedy Ferenc alispán is ezt vallotta: "azt tapasztaltam, hogy a kurucz háborúk előtt és utána is Végednek a határa dél felül egy fönt álló Veniez fára megyén, amelynek az egyik ága le is törött, onnénd pedig egyenest napkeletnek, Bakics Farkas batyki házának irányába megyén". A tanúk bizonyították, hogy ezen a határon belül a falu régi birtokosai mindig békességben bírták Végedet. A prépostság minden taktikázása ellenére Végedhez tartozónak ítélte a bíróság a vitatott erdőt. Ezzel a határviták első felvonását győztesként élte meg Véged. A következő határvita 1746-ban kezdődött, de az előzményei Véged pusztaságának az idejére nyúlnak vissza. Amint az 1702. évi határjárásból tudjuk, a széplakiak egy nagyobb területet elfoglaltak a falu észak-nyugati határán. Amikor Véged létrejött, a jobbágyok művelni kezdték az egykori portákhoz tartozó földeket. Később erdőt is irtottak ezen a területen. Ez a 106