Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - A falu idegen kézre kerülése

éveire szinte terjesen eladósodott, birtokai egy részét elzálogosította, hogy kölcsönöket vehessen fel. A számára majdnem kilátástalan helyzetben lépett közbe Galántai Esterházy Mihály, aki rokonságban állt a Sitkey-ekkel, mert a Nádasdi Darabos család egyik nőtagját vette feleségül. A Nádasdi Darabosok közeli rokonságban álltak a Sitkey családdal, hiszen 1604-ben Darabos István Sitkey Jakab leányát Annát vette feleségül. A kettejük házasságából született Darabos Erzsébetet Sitkey Miklós vette feleségül 1640 körül. A Darabosok így a család mindkét ágával rokonságban álltak, mivel ereikben a Kissitkei család vére is csörgedezett, a Nagysitkei családba pedig Darabos Erzsébet révén az ő vérük került. Erzsébet testvérét, Máriát Esterházy Mihály vette feleségül, ezáltal a sógora lett Sitkey Miklósnak, akinek unokatestvére volt Sitkey György.

226 Csak a rokoni szálak megismerése után érthetjük meg a következő eseményeket. Esterházy Mihály és az itt említett két Nádasdy Darabos leány testvére, László arra az elhatározásra jutott, hogy megmentik a Sitkey birtokokat a szétszóródástól, mivel az részben az ő örökségük is. Ehhez kapóra jött Sitkey György teljes eladósodása és az, hogy a közben elhunyt Sitkey Miklós vagyona már Darabos Erzsébet kezében volt. 1665. január 12-én szerződést kötött egymással Sitkey György, Esterházy Mihály, Darabos László és Darabos Mária.

227 Ebben a szerződésben a következő birtokokról kötöttek egyezséget: Kis- és Nagysitke, Tokorcs falvak, Bajt, Nádasd, Battyán, Kanota, Vinár, Véged, Gyűrűs, Hahót puszták. Idézzünk a szerződésből: "Elsőben is Sitkey György tudván, látván maga fogyatkozott állapottyát, maga táplálására, pörlekedésire, jószága oltalmazására meg kezelésire és kiváltássára való elégtelenségit", úgy döntött, hogy birtokait átadja Esterházy Mihálynak, Darabos Lászlónak és Máriának. A felek kikötötték, hogy Sitkey Miklós özvegye, Darabos Erzsébet sitkei birtokán eltfogytig való ellátást kap, de ugyanez vonatkozik Sitkey Györgyre és gyermekeire is. A szerződést a király elé terjesztették jóváhagyás végett. Batthyány Ádám esetétől eltérően itt gyorsan dolgozott a kancellária, mert még ugyanabban az évben megérkezett a császári jóváhagyás. Az 1665-ös év vége felé kiadott oklevelében I. Lipót császár belegyezését adta a felek birtokügyletéhez.

228 A szerződést és a jóváhagyó döntést a király az ún. királyi könyvekbe (Liber Regius) is bejegyeztette.

229 1665 végén a vasvári káptalan Nádasdi Darabos Lászlót és Máriát, valamint Mária férjét Esterházy Mihályt beiktatta az általuk kiváltott és megszerzett Sitkey-javak birtokába. Ezt a jogi aktust minden falu esetében a helyszínen végezték és a róla Esterházy Mihály részére kiállított oklevélben ezt találjuk: a birtokok egy része, de főképpen a végedi és Gyűrűsi puszták török által veszélyeztetettek.

230 A beiktatással jogilag 85