Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
III. fejezet: Véged a török korban - A falu idegen kézre kerülése
Esterházy Mihály és társai kezébe kerültek a Sitkey-javak, közöttük Véged. A fenti egyezséget Sitkey György már 1669-ben megpróbálta felbontani. Erre valószínűleg rokonai és a birtokok felosztásából kimaradt rokon családok felbújtására került sor. György a szerződés szerint Esterházy Mihálynak jutott birtokokat követelte vissza. Mivel az már érvénybe lépett, ezért a felek között perre került sor. Ebbe Esterházy oldalán a király is beavatkozott, ezért Sitkey György elveszette a megkezdett pert. 231 Az 1676-ban kiadott oklevelében I. Lipót császár újra megerősítette a Sitkeyjavak birtokában Esterházy Mihályt. 232 Ebbe a döntésbe már Sitkey György is belenyugodott, belátta, hogy nem tehet semmit birtokai visszaszerzéséért. 1676-ban a vasvári káptalan újra be akarta a birtokokba iktatni Esterházyt és a Nádasdi Darabosokat, mivel azok most már örök jogon megszerezték őket. Ennek azonban Kisfaludi Mihály és Sitkey Zsuzsanna gyermekei ellene mondottak a közeli rokonság alapján. A tiltakozásuknak azonban nem lett semmilyen eredménye. 233 Ezzel a kis végjátékkal már véglegesen és visszafordíthatatlanul új birtokosai lettek az ősi Sitkey birtokoknak. Sitkey György és rokonai ezután már csak mint ellátott és megtűrt személyek élhettek az egykori birtokaikon. A Sitkey családnak majdnem öt évszázad után ilyen dicstelenül kellett megválnia birtokaitól. 350 év után Végednek is új birtokosai lettek. Sitkey György a birtokai eladása után még majdnem ötven évet élt. Talán a sors fintora, hogy ilyen hosszú életet élt és ennyi ideig kellett neki más kegyelemkenyerét ennie. Még az 1669-es per ideje alatt újra el akarta adni Sitkey György már egyszer eladott birtokai közül Végedet. Ez ellen két tiltakozás is született, de egyikből sem tudhatjuk meg, hogy miért éppen Végedet akarta eladni Sitkey György és ki lett volna a vevő. Az első tiltakozást Vas vármegye közgyűlése előtt jelentették be, amelyről az oklevelet Falusi Miklós megyei jegyző állította ki. 234 Az írás szerint a megyegyűlés előtt megjelent Pozsgai András szolgabíró és Galántai Esterházy Mihály, valamint Telekesi Török Imre nevében tiltakozást jelentett be. Kérte, hogy a megyei nemesek » képviselői tiltsák meg a végedi puszta eladását. A két földesúr tiltakozásához csatlakozott Széplak, Martonfa, Kám, Mindszent, Újlak, Oszkó falvak lakossága is. Mint láttuk a tiltakozás idején Végedet már pusztának, azaz Prédiumnak nevezték. Az oklevél szerint "szép lombos és tölgyes erdő, szép szántó és legelő" van Véged területén. Ezeknek a szántóknak egy része, a régi jobbágyportákhoz tartozott, másik része pedig az erdőből újabban kiirtott terület. A pusztához tartozó erdőkben sok nagyvad akad, de rajtuk kívül találhatók benne "rókák és nyulak" is. Megtudjuk az oklevél86