Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

V. fejezet: Az egyház története - Az új templom építése és története

cenciátust, akkor pusztult el Véged. így tevékenysége legfeljebb néhány évig tarthatott a faluban, vagy csak az innen elmenekültek lelki gondozását végezte. Az új templom építése és története Az 1670-ben elpusztult falut csak 65 év eltelte után, 1735-ben kezdték benépesíteni a környék falvaiból ideköltöző jobbágyok és zsellérek. Addig teljesen néptelenül, pusztán állt Véged. Ezalatt az idő alatt régi temploma a pusztítások következtében és a karbantartás hiánya miatt teljesen összedőlt. Az újonnan betelepült hívek lelki gondozását már a zalabéri plébános végezte, megszűnt a faluban az önálló plébánia. Végedet egy 1748-ban készült összeírásban említik először zalabéri filiaként Batyk, Pakod és Dötk társaságában. A faluban ekkor már 44 ház állt és 140 volt a lakosok száma.

352 Ez a 140 ember 13 évvel a falu alapítása után templomépítésbe kezdett. Ez vallásos buzgalmukat mutatja, hiszen éppen csak hogy megtelepedtek a faluban. Véged új templomát a régi templom elbontásával, annak romjaiból kezdték felépíteni 1748-ban. Egy 1754-ben kelt öszszeírás szerint a szentélye már elkészült, a hajót építik.

353 Hat év alatt jutottak el addig, hogy elbontották a régi romokat és megkezdhették az építkezést. Egy 1777-es összeírás pedig arról tudósít bennünket, hogy nemsokkal korábban szentelték fel az új végedi templomot Szent György tiszteletére.

354 Tehát a faluba költözők a régi templom védőszentjét választották az új templom védőszentjéül. Az említett összeírásokból tudjuk, hogy a falubeliek a nagy, háromhajós, román stílusú templomból csak a középső hajót építették újjá, így az lényegesen kisebb lett, mint elődje. A templom építésével egyidejűleg szinte teljesen eltűntették a régi román templom maradványait. Az 1777-es egyházi összeírás bővebben is foglalkozik a végedi templommal. Megtudhatjuk, hogy a misézéshez szükséges felszereléssel "eléggé el van látva". Van egy aranyozott kelyhe, aranyozott úrfelmutatója, 2 miseruhája, 2 vállkendője, 2 albája, 1 misekönyve és még néhány egyéb holmi. A templom jövedelmei a perselyből és más buzgó adományokból származnak. Készpénz ekkor összesen 66 forint volt. Ennek a templomnak orgonája nem volt, homlokzati toronyban két harang került elhelyezésre. A nagyobb 1 center 26 font, a kisebb pedig 55 font súlyú volt. A falu lakóinak száma ekkor már 542 fő volt. A hívek vasárnaponként a zalabéri templomba jártak le misére. A végedi templomban csak minden harmadik vasár152