Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
V. fejezet: Az egyház története - Az új templom építése és története
nap, valamint a nagyobb ünnepeken alkalmával tartottak misét. Egészen századunkig fennmaradt ez a miserend. A zalabéri templombajárás emlékét őrzi az oda vezető útnak a Miseút elnevezése is. A végedi hívek 1760-ban szerződést kötöttek a zalabéri plébánossal, amelyben megszabták annak járandóságait. Eszerint a falu nem fizetett párbért, helyette évi 35 forintot adtak. Ezt a pénzt a falubíró gyűjtötte be és adta át Szent György napkor a plébánosnak. Adventben a plébános 12 négyökrös szekérre való fát kapott a falu lakóitól. 355 Misealapítványkét egy hold rét is járt neki, mégpedig a Hosszú-földekre nyíló dűlőben. Ezért Szentháromság napján egy énekes misét kellett mondani hálaadásul, hogy a Bartohodeiszky család visszanyerte a vagyonát az elzálogosításból. Ugyanekkor körmenetet is tartottak az aranyadi hegyen lévő kereszthez. (A körmenetet a nép részvétele hiányában csak néha tartották meg, később pedig báró Mikos panasza miatt maradt el, mert a földjeit agyontaposták a körmeneten résztvevők.) 356 1778-ban a zalabéri plébános a 35 forintnyi járandóságon és a 12 szekér fán felül 4 pozsonyi mérőre való szántóföldet is kapott Végeden. Ez annyit jelentett, hogy a végedi jobbágyok akkora földet műveltek meg neki, amelybe vetés alkalmával kb. 2,5 mázsa gabonát tudtak elvetni. 357 177l-re már működött a római katolikus iskola is Végeden, tanítójának neve Horváth István. Összesen csak nyolc tanítványa akadt a faluban. Az általa oktatott tantárgyak a következők voltak: írás, olvasás, számolás, történelem és hittan. A falu lakói a tanítónak különböző javadalmakat biztosítottak. Minden házaspártól kapott a szokások szerint ! /з köböl kenyérgabonát és 10 dénárt, minden egyes tanítványa után pedig évente 1 forintot. Az összes jövedelme évente 40 forint volt. Ezeken a járandóságokon felül kapott a falu területén bizonyos nagyságú földet és rétet is. Ezeket a területeket a falu lakói irtották ki a számára az erdőből és tették művelhetővé. A tanítót a falu lakói a plébánossal egyetértésben fogadták fel és ők gyakorolták felette a felügyeletet is. Ő volt egyben a falu jegyzője és kántora is. Ezekért a teendőkért még külön jövedelmeket biztosítottak a számára a végediek. Az összeírás készítői Horváth István munkájával meg voltak elégedve, nem találtak azon javítanivalót. A végedi tanító lakása a feljegyzés szerint ekkor egy szobából, konyhából, kamrából és istállóból állt. Ezt a falu lakói tartották karban számára kézi és fogatos munkával, valamint készpénzzel. 358 1777-ben már Erdős Mátyás a végedi tanító. Neki ugyancsak nyolc tanítványa volt. A tanító házában ekkorra már két szoba volt, amelyből az egyiket iskolateremként használták. Megnőtt közben a jövedelme is, 92 forint és 36 dénár járandóságot kapott a falu lakóitól. 359 Az 1792. évi halotti 153
