Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

V. fejezet: Az egyház története - A középkori templom története

16. század elejéről két végedi származású egyházi személyről is maradtak fenn adatok. 1521-ben szerepel "Emericus de Weged", azaz Végedi Imre tordai kanonok.

344 1546-ban pedig Ambrosius de Wegedi", azaz Végedi Ambrus szolnoki főesperest említik.

345 Az itt felsorolt három személy bizonyára a mi falunkból származik, mert ebből a korból nem ismerünk más Véged nevű falut. Ezt bizonyítja az is, hogy tudunk Wegedy vagy Végedi nevezetű családról is. Kétségessé teszi viszont az idetartozást, hogy két említés a Tiszántúlhoz (Végedi Mihály és Végedi Imre) egy pedig a Duna-Tisza közéhez (Végedi Ambrus) kapcsolódik. Ezek a vidékek nagyon messze esnek falunktól. A következő plébánossal a 16. század közepén találkozunk, mivel 1550-ben összeírták a veszprémi egyházmegye papságának neveit. Ekkor Véged a kapornaki egyházi kerületben szerepelt, papja pedig Leonardus plébános volt.

346 Négy évvel később került sor arra, hogy Gáspár mester, egerszegi plébános végigjárja az egerszegi és kapornaki kerület plébániáit és megállapítja azok kárait, hiányosságait. Végedre elérve ezt írja: "Veged vacat multis annis".

347 Ez annyit jelent, hogy Véged hosszú idő óta szünetel. Az 1550 és 1554 között eltelt négyéves időszakban valami súlyos dolognak kellett történnie, hogy a szünetelés bekövetkezzen. Leonardus plébános az 1550-es összeírást követően hamarosan vagy elhalálozott vagy elköltözött a faluból. Ha csak nem régen történt volna mindez, akkor nem a hosszú idő óta szünetel kifejezés, szerepel, hanem annyit írnak, hogy szünetel. Ezt a szünetelést okozhatta az 1551-52-ben bekövetkezett török pusztítás, de az 1550-es években a Dunántúlon tomboló pestisjárvány is.

348 Ez az 1554. évi feljegyzés az utolsó említése a végedi plébániának. Később két alkalommal ugyan még találkozunk a templommal, de többé már sem plébánossal, sem a plébániával nem találkozunk az írásokban. Megszűnt a középkori eredetű végedi plébánia. 1600-ban a sok pusztítás ellenére még létezett a templom. A török által ostromolt Kanizsa várának a felmentésére indult egy császári sereg a Győr melletti táborból, amelynek szállásmestere lerajzolta Végedet.

349 Ezen a rajzon egy épnek látszó, egytornyú templomot láthatunk. A torony a dél-nyugati sarokhoz kapcsolódik. Nem látható viszont sem a másik torony, sem a 16. század elején a templomhoz hozzátoldott bástya sem. Ezeket erre az időre bizonyára lerombolták a sok pusztítás során, ami a rajz készítése előtt történt. A rajzon látható ép templom bizonyára csak a rajzoló idealizálása következtében látható, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a török és magyar seregek pusztításai és gyújtogatásai közepette épen maradhatott volna. Az feítehető, hogy egy-egy rombolás után a nagyobb 150