Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A falubeliek élete a 18–19. században

hával robotot teljesíteni. Kaszálás, aratás, valamint szüret alkalmával minden robotot duplán lehet számítani. Évente egy alkalommal a jobbágyok a földesúr számára kötelesek voltak hosszú fuvart biztosítani négymarhás szekérrel. A szabad faszedés fejében a jobbágyok kötelesek voltak évente egy öl előre felhasogatott fát az uradalomba szállítani. Az "ártalmas Vad állatoknak ki irtására" a jobbágyok a rendes robot felett három napi vadászatra is kirendelhetők voltak. Ebben az esetben nekik az uraság puskát, puskaport, sörétet és golyót volt köteles adni. Tehát egy-egy egész helyes jobbágynak legalább évi 52 napi robotot kellett szolgáltatnia, szemben a korábbi pár nappal. Az urbárium negyedik pontja a jobbágyok adózását tárgyalja. Itt a következő szerepel: minden jobbágy és házzal bíró zsellér adózás képpen köteles egy forintot fizetni két részletben az urának. Egyik részletet Szent György napra, a másikat pedig Szent Mihály napra kellett befizetni. Minden egész helyes jobbágynak évente 2 csirkét, 2 kappant, 12 tojást, 1 icce vajat is kellett adnia. "Égettbor, vagy Pálinka égető Fazéktul, ha azzal valósággal fog a' jobbágy élni, fizessen a' földes Urának esztendőnként 2 forintot." Az urbárium ötödik pontja a kilencedet és a hegyvámot tartalmazza. Azokat a helységeket is kötelezik a kilenced fizetésére, ahol eddig nem fizettek. Ezután már a végedi jobbágyoknak is kellett kilencedet adni földesuraiknak a termésből. A hatodik pont az uraság jussait és jövedelmeit taglalja. Ezek szerint az utód nélkül elhalt jobbágy minden jószága a földesurat illeti meg. "Minden féle Vadászat, Madarászás, és Halászat mindennemű halászó Vizekben egydül az Uraságot illeti meg, ezért ezek a' Jobbágyoknak erőssen tiltatnak. "A vendégfogadó tartásának joga is csak a földesurat illette meg. Minden féle égetett bor, sör árusítása és kiszítése is a földesúr előjoga volt. Az urbárium hetedik pontja a földesúr tiltott cselekedeteit sorolja fel. Tilos volt a jobbágyokat a dohány, a méz, a viasz, a vaj, a len vagy kender kereskedelmében korlátozni. A nyolcadik pont a jobbágyok tiltott cselekedeteit ismerteti és közli azok büntetését is. Az első bekezdésben megtiltja, hogy a jobbágyokat magánúton büntetni lehessen. A jobbágyok felett csak az úriszék és a vármegye bírósága ítélkezhetett. A földesúr akkor ítélkezhetett, ha a jobbágy a mezőn vagy a faluban okozott kárt. Szigorúan tiltja az urbárium a pénzbeni vagy verés általi büntetést, csak a robottal valót engedélyezi. Van azonban a paragrafus alól kivétel: "Jóllehet pedig a' mint fönt jelentve vagyon, az jobbágyok sem Pénzben sem pedig testekben ne büntessenek, mivel mind azon által némelykor meg történhetik, hogy a' Paraszt, valamint az szabad Nyelvével vagy testével 115