Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A falubeliek élete a 18–19. században

vétkezett ... úgy olyankor őtet az testében is büntetni szükséges légyen, ezért mind ezen hasonló Történetekben arra kelletik vigyázni, hogy a' midőn a' testbéli Büntetés eránt az dolog magát elől adgya, akkoron az bűnös, ha erős, és egészséges személy lészen, az Bűnök mivoltához képest leg föllebb 24 Pálcza ütéssel, az Asszonyi Állat szinte annyi Korbács Csapással büntettessék." Ha a jobbágy súlyosabb bűnöket követett el, akkor engedélyezett a tömlöcbe vetés is. Nézzünk néhány fontosabb tilalmat: tilos volt a jobbágyoknak az erdőben fát vágniuk az uruk engedélye nélkül, tilos volt a sertéseiket engedély nélkül az erdőben makkoltatni. Tilos volt Karácsony után bort mérni, robot elől elszökni, jövevényeket befogadni az uraság engedélye nélkül. Szigorúan tilos volt a jobbágyoknak maguk között "collecta"-ba, azaz közösbe tömörülni. Szigorúan tilos volt a "Semmi Parasztnak fegyvert hordozni, és vadászó ebeket tartani. " A kilencedik pont a falu belső rendtartását szabályozza. Ezek szerint a bírói hivatásra a földesúrnak három jobbágyot kell neveznie, akik közül a falu lakói választják szabadon ki bírájukat. A falu a földesúr hozzájárulása nálkül választhat esküdteket és jegyzőt. Az urbárium a záró pontban igyekszik megvédeni a jobbágyokat a földesurak túlkapásaitól is. "Azon esetre mind azon által, ha a' Jobbágyoknak Panaszai önnön magát a földesurat illetnék, s'ehhez folyamodván Panaszikrúl emiétett földes Úr igazságot nem tenne, olyankor az jobbágyok egyenessen az Vármegyéhez folyamodgyanak. Azon földesúr, úgy annak tisztyei is, a

1 kik a' Jobbágyokat az Vármegyénél, vagy más föllebb való Helyeknél tett jelentessek, és Instalációjok miatt meg büntetik, szintén úgy, valamint az Jobbágyokkal kegyetlenül bánók, el ítéltessenek." Azt láthatjuk ebből az urbáriumból, hogy a jobbágyok a föld használata fejében rengeteg szolgálattal tartoztak a földesuraknak. Sokféle robot, szolgáltatás és adó tartozott a jobbágyok kötelességei közé, de csak kevés joguk volt. Jelentős azonban a fejlődés ha a középkori és törökkori jobbágyság helyzetét összehasonlítjuk a 18. századi jobbágyokéval. Az régebbi időkben nem csak, hogy dolgoztathatta és robotoltathatta a földesúr a jobbágyát, hanem még az életével is szinte szabadon rendelkezett. A 18. századra már kissé csökkentek a jobbágyság terhei, életükkel és a szabad költözködésükkel már nem rendelkezhettek az urak, de így is jelentős volt az elnyomás ha mai szemmel nézünk vissza erre a korra. Szembetűnő, hogy Mária Terézia igyekszik némi jogokhoz juttattni a jobbágyokat és próbálja megvédeni őket a túlkapások ellenében. A fentebb ismertért urbárium alapján Barthodeiszky József és jobbágyai 1770. szeptember 20-án külön úrbéri szerződést kötöttek. A szerződés szerint Barthodeiszky a végedi jobbágyok közül azoknak, akik neki jutot116