Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A falubeliek élete a 18–19. században

lő paragrafusok és adatok előre benyomtatva szerepelnek, csak a speciálisan helyi adatokat írták be kézzel. Az urbáriumban részletesen szabályoztak mindent, ami előfordulhatott a jobbágy és földesura viszonyában. Idézzük fel a végedi urbárium fontosabb szabályait: "Első Punctom: Jobbágy Ház-Helynek Mi-voltárúi Mivel az Jobbágyoknak a kötelességeit, s' minden Adózásait Az Jobbágy Helyeknek voltához, és Minéműségéhez köUetik szabni, ezek pedig nem mindenütt egyerenyások, hanem az Határoknak Mivoltához, és azoknak egyéb haszon Vételeihez, vagy is Fogyatkozásihoz szükséges azokat alkalmaztatni, ezért ezen Végedi Helységben egy egész Jobbágy Házhelynek belső fundusa, az az Ház-Helye, annak udvara, szérűs, és veteményes kertye oly nagy, és téres Helyt foglallyon, a' minemű két Posonyi Mérő Mag alá kivántatik, a' mennyivel pedig azon belső Fundus kissebbnek találtatik, aztot a' külső szántó földökben, vagy Rétekben kölletik hellyre hozni, ellenben a' mennyire két Posonyi Mérőnél nagyobb lészen, tehát az a' külső Appertinentiákban számláltassék, henem ha csak oly kevéssel föllül haladná, hogy egy fertály Mérőnél többet nem tenne, az ollyan Tsekélységet nem méltó Tekéntetben venni. Külső Appertinentiákbul pedig ugyan egy egész Jobbágy-Ház Helyhez húsz Hold-szántó Föld, minden egy Holdban két Posonyi Mérőt számlálván, és Rét hat szekérre való, mivel esztendőnként kétszer kaszáltatik, adattassék." Mint látjuk, azzal kezdődik az urbárium, hogy megszabja az egy egész jobbágy helyhez tartozó földek és rétek nagyságát. Ebből könnyen kiszámítható volt az egy egésznél kisebbel rendelkezők járandósága. Az urbárium második pontja a jobbágyok haszonvételeit rögzíti. Ebben az szerepel, hogy a végediek a megtermelt borukat szabadon árusíthatják Szent Mihály napjától Karácsony napjáig, azaz szeptember 29-től december 25-ig. Itt szerepel az is, hogy ha a jobbágyoknak irtásföldjei vannak, azokat tőlük a földesuruk el ne vehesse, csak azok értékének felbecsültetése és kifizetése után. A legelők használatát úgy szabályozták, hogy azt a jobbágyok a földesúrral közösen használhatják. Az erdő használatáról úgy rendelkeztek, hogy abból a jobbágyok számára a saját szükségletük szerint "dűlt és száraz fából, hogy ha pedig az nem találtatnék nyersbűi is" a tűzre való fa szedése engedélyezik. Kivételt képeznek ezalól a gyümölcsfák és a tölgyfák. Az urbárium harmadik pontja a jobbágyok szolgálatait és robotját rögzíti. Eszerint minden egész helyes jobbágy köteles az urának hetente egyszer napkeltétől napnyugtáig szerszámaival, szekerével, két vonós mar114