Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. március / 2. évf. 9. szám

287 Villa építtetésére még senki sem vállalkozott, már csak azért sem, mert az egész turzáspart, Szentgyörgytől Aligáig futóhomokos, fátlan „liba­déllő" vagy disznó-s birkalegelő volt, nagybirtokosok tulajdonában, akik ekkor még — az egy Széchenyi Dénes kivételével — sem fásításra, sem parcellázásra nem gondoltak. A balatoni nagybirtokosok közül Hunyady Imre grófé az áttörés érdeme, hogy a parttól pár száz méterre, de már nem az apadásterületen, hanem a vaspályától délre húzódó löszös dombháton 1881—82-ben saját mayának kényelmes és ízléses nyaralót építtetett. Ez volt az első mágnás­nyaraló a B. somogyi partján; a mult évben volt hatvan esztendős, s ezt az időpontot tekinthetjük Balatonberény fürdőhely alapító évének. A földvári park fái tíz évvel öregebbek, de a somogyi part villaépítkezésé­nek Hunyady gróf herényi nyaralója jelenti az alapkövét. De még abban is ő volt az úttörő mágnásaink között, hogy hosszú évekig minden nya­rat családjával együtt ebben a balatoni villában töltött. S nem restellte azt sem, hogy ugyanazon a dombháton, az ő nyaralója közelében a leg­alkalmasabb, legszebb kilátást nyújtó s befásított területet parcelláztatta fürdővendégek részére, úgy, hogy már 1891-ben négy, pár év múlva újra két villa épült fel, a grófi nyaralóval egy sorban. Ezenkívül egy kis gőzhajót is beszerzett, egyszerű mólót építte­tett neki s ezen a gőzhajón nemcsak ő és családtagjai, hanem a fürdő­Vendégek is tehettek kirándulásokat. Semmi kétség, hogy abban az idő­ben nem közönséges vonzóerőt jelentett a városi fürdővendégek számára, hogy félórai hajókázással Keszthelyt vagy Szigligetet, egyórás kirándu­lással a híres bortermő Badacsonyt is felkereshették. Ez a gőzhajó később a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság tulajdonába ment át. „Rohan" néven a Balaton nyugati részében Boglár, Révfülöp, Badacsony és Fonyód közt teljesített szolgálatot. E sorok írója, kisdiák korában, többször utazott rajta a jó öreg Amancsics kapitány vezetése alatt. Ami­kor a halászati részvénytársaság megkezdte működését, a gőzhajózásnak pedig 1891 óta már három gőzhajója (Baross, Kelén és Helka) volt üzem­ben s így ez a kis „Rohan" nélkülözhető lett: 1900 elején a hajózás eladta a hajót a halászatnak. Ez a vállalat akkor rendelte meg a budai Hart­mann—Schönichen hajógyárban (a Ganz-Danubius elődjénél) „Zala" és „Veszprém" nevű gőzhajóit s az újonnan szerzett kis vontatóhajót a Bala­tont körülölelő harmadik vármegyéről „Somogy" névre keresztelte át. üt év múlva aztán, amikor kazánja már erősen javításra szorult, a halászati vállalat továbbadta a „Somogy"-ot 7600 kor.-ért egy dunai vállalkozónak, aki még jó néhány esztendeig jártatta a kis hajót a nagy Dunán. A herényi gőzhajó-kikötőt idők folyamán elhordatták, de helye ma is jól látható. A nyárutói kis víz idején, szeptember közepén ott bukkanik fel a Balatonból az első homokzátony, a halászok előtt jól ismert Szényel­bocka közelében. A kikötő, a Hunyady-nyaralótól oda levezető (ma már eltűnt) úttal együtt pontosan ábrázolva van Lóczy-tervezte 1 : 10.000 tér­képen, a Boleman-féle, 1900. évi balatoni balneológia mellékletén. Hunyady Imre gróf herényi uradalma olyan kifogástalanul gondos­kodott a fürdővendégek olcsó és jó élelmezéséről, főleg a tejellátásról, hogy a fürdő vendégforgalma rohamosan emelkedett. Amikor a parti

Next

/
Oldalképek
Tartalom