Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

452 zßa(ähmiSzemte hallgattak mindenfelé erről a régi erődről, hogy így a kötelező (?) lebontást elkerülhessék. Ugyanis egy ilyen erős épületet mindig jól leheteti hasznosítani a gazdaságban is, tehát érdemes lehetett elhallgatni az eredeti, erőd-jellegét. Feltűnt nekem az is, hogy a sok minden érdekesről megemlékező Kövér János, vörsi plébános sem emlékezik njeg_.róte—a vörsi plébánia História Domus-ában! Mindezek ellenére is, meg vagyok győződve, hogy a balatonszentgyörgyi „Csillagház" eggetlen, valami ismeretlen véletlen folytán fönnmaradt erődépítménye, valósággal utolsó mohikánja az egykori és a lörökvilágban fontos védelmi szerepet betöltő, dunántúli, közelebbről halatonvidéki erődláncolatnak és így kegyeletünkre, védelmünkre, ügyeiműnkre, és megbecsülésünkre mindenképen méltó! dr. Darnav ÍDornyay) Béla Jegyzetek: A Balaton iöldr. és társad, állapotainak leírása. A Balaton tudom, tnmilm. eredményei c. monografia-gyüjtemény adatai alapján. Bp. 1920., p. 123 — 3) A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp. 1907. — 3) Lóczy: u. o„ p. 123.. az 1. sz. jegyzetében. — 4) Dornyay Bela: A somogymegyei Szőcsény és Csákány várairöl: Vasi Szemle, 1937. IV., 4. sz. a két vár alaprajzával. — ä) Dornyav Béla: Keszthelyi várItépek és váralaprajzok. BMK. Ért. 1943. p. 4—6. Két alaprajz, két kéo. — *) Dornvav 11.: Balatongyörök vára. Ifj. és Élet 1932. p. 115—119. — 7) Dornyay Béla: Szigliget és Óvár (omjainál. Turisták Lapja, 1933. p. 137— 142. — 8) Dornvav Béla: A balatonszemesi Bolond vór. líj, és É. 1932. p. 236—240. — s) Pataki Vidcr: A XVI. szd-i várépités Magyarországon. Knym. a Bécsi Magyar Tört. Int. Évk.-ból. I. évL p. 3. — *«) U. o.. p. — Tukán Sándor: Rajzok a törökvilágból. Bp. 1915. II. I. 132. és Századok, 1907. p. 729. — l

s) Pataki: t. in.: p. 12—13. >— Pataki: 17. — 1

1) U. o„ p, 18. — 1

5) Szemenye: A Lelenye közelében a Mura zalamegyei partján lévő Alsó-Szemenye elpusztult várkastélyát 1870-ben GÓZOII linr* I« jelentette a 83. és 99. a. a Műemlékek Orsz. Bizottságának (Forster—Gcreczc: Mo. »nflcinl. II. Bp. 1906. p. 967. 1023. II. 86.) Ez a Szeinenyc (akárcsak a somogymegyei Csákány és a zalamegyei Keszthely várai is), ferences kolostorból alakíttattak át. — *•) Mórichely major Nagykanizsa mellett kissé délre. — 1

7) Bot Sn. Gerig = Bot Szent György Mórichely közelében van a mai Somogyszentmiklóshoz tartozó Szentgyörgyvár hegyközség. Hlclőlcg Bagolasánc. Csáuki szerint (III. 31.) ezt, az 1513. évi adólajstrom Szent Györggyel foglalja ősszé, s a két faluban együtt 8Kí jobbágy-portáját emliti Bot(h) Györgynek. Másutt ocilig azt Írja (III. 136.) a bajnai Beth-családról, hogy 1481-ben kastélyuk volt SzentGyörgyön! Ezek után bizonyosra veszem, hogy ez a Bot Sn. Gerig = Bot Szent Györgynek olvasandó s a Bot(h)-család szentgyörgyi kastélyából alakították át erőddé 1570 táján. Ezt * inaig fönnálló vái romiának es sáncainak ásatásaiból és meglévő alaprajzaikkal való összehasonlításából lehet majd véglegesen eldönteni. — l

ö) Isabor. említi Fényes Elek: Mo «eogr. szót. Pest, 1851. II. p. 136. Isebor néven, mint Zalaapáti és Buberek közli pusztát Csáuki szerint (III. 63.) Z.—Apáti—Pacsa vidékén feküdt. Füssy Tamás: A zalavári apátság, töri. Bp. 1902. p. 703., sok helyen emliti Isabor, Izsebor földet stb. A Keszthelyen laké J.nndi Ferenc ny. pacsai igazg, tanító is jól ismeri Isabor nevét és azt Írja „Írások az Mólból" c. művében 'Pacsa, 1937. p. 10.). hogy Isabor Pacsa és Andorháza közölt volt. 1710 körül pusztult el. Én azt hiszem, hogy jóval előbb, még a török alatt és igy ina mái r.ziik az eke vet föl néha egy egy tégla- vagy cserépdarabot az egykori község helyén! 9 kerek-apszisú, románízlésű templomáról dr. Bogyay Tamás értekezett. A Pataki Vidor-féle Andorháza a katonai térképeken Pacsa-Lipótmajor néven szerepel, mert egykori tulajdonosa Lipót belga király volt! — 1

9) A mai Várhelv-nusztán, megtaláltam elég jól kivehető «yoinait, Kövess Jenő. ungjakabfai földbirtokos társaságában. — '-<>) Kapornak háromhajós, fölvételekből biitokomban is van róla alaprajz, „Capernoch 7" felirattal. 0078 sz. a. — a

t) Dornyay Béla: Keszthelv — végvár a törökvilágban. Mérei-nyomda. Keszthely, 1935. »2. oldal képekkel, alaprajzokkal. V. ö. még: 8) alatt is. — 2

2) és ") Dornyay Béla: Fonyód, Szigliget, Zalavár és Tihany várak alaprajzai 1570 tájáról. „Balaton 20. évf. 1936. P. CG—69, négy alaprajzzal. Ezen cikkemből közli Zalavár alaprajzát is Mihályi Ernó • Szt. István Emlékkönyv 1938. I. 379. de a forrás és a szerző megnevezése nélkül, unn szokatlan eljárás a tudományos irodalomban! — í

4) A Balaton környékének archaeológiája. Lelőhelyek és leletek. Bp. 1920. p. 39. — 2

i) Lipp Vilmos levele keszthelyvidéki ásatásairól. Arch. Értés. V. 1885. p. 231—233. — '•) Hampe! szerint — 2

?) Arch. Ért. X. 1890. |>. t'iV—132. — 2

8) Magyarság. 19X5. IX. 21.