Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

ßaMimiSzemie 503 A somogyi oldal vízellátása céljából ajánlatos volna hasonló kutató móddal, mint amilyent Tihanyban végeztem, a somogyi part pannóniai képződményeit kutatás tárgyává tenni. Nem mindenütt fúrható ugyanis itt víz, amint ezt a földvári és a szántódszorosi negatív kutak bizonyítják, mert ezek agyagba hatoltak. Kutatás a somogyi oldalon Valószínű, hogy a pannóniai képződmények alsó horizontjának lencsés kifejlődése a lerakódásokkal egyidőben megnyilvánuló felboltozódásokkal kapcsolatos, de a kemény konkrécióspadok édesvízi lerakódásokból, vagy folyómedrek kitöltésétől származnak. A pannóniai rétegeknek különböző magasságú szintekben való elhelyezkedése viszont utólagos tektonikus mozgásokra vezethető vissza. Úgy, mint Tihanyban, a rendszeres hidrogeológiai kutatásokat ki kellene terjeszteni a somogyi partokra is. 8—10 m-es aknák segélyével a magaspartok felszíni pannóniai homokréteg-Iencséinek nyomozása útján az ivóvíz nyerésére alkalmas helyek megállapíthatók volnának. Ahol ugyanis a Balaton színében nem agyagos, hanem homokos rétegek települnek, ott a Balaton vizének beszüremkedése szerepet játszhat a víztartók kialakulását illetőleg. A Balaton vizével egyensúlyban tartott talajvíz, illetve rétegvíz teljesen tiszta szűrt forrásvízzel egyenlő. A mélyfúrások szerepe a Balatonkörnyék vízellátásában. Felszökő vizet mélyfúrások útján (300—500 m) főleg a következő helyeken remélhetünk: 1. A tapolca—szigligeti öböl. 2. A Keszthelyi hegység déli párkánya. 3. A balatongyöröki somogyi part a Fenéken keresztül Keszthelyig. Ezeken a helyeken valószínűleg forró vizeket is remélhetünk, ha magyobb mélységig lehatolunk. Balatongyörök és Boglár között a paleozoikus alaphegység elég mélyen fekszik. Nem remélhetünk, sajnos, forró, felszökő vizeket a Budapesthez közelfekvő, keleti Balaton partjain, mert itt a vízmentes fillit már 100 m körüli mélységben megüthető. Még némi remény van arra, hogyha a tihanyi

1 pompás geizirkúpok közül, amelyek még a pleisztocén előtt működtek, egyet megfúrunk, forróvizet kaphatunk Ez nagy balneológiai attrakciója és értéke volna a Balatonnak. Meg kell emlékeznem még végül egészen röviden a szénsavas forrásokról is. Kívánatos volna 500—600 m-es fúrás által a® újonnan felfedezett szénsavas területek közül az egyiken, vagy Balatonfüreden a meleg szénsavas vizet a fillit felett megütni. A hidrogeológiai kutatásnak célja tehát nemcsak a jó ivóvízről való gondoskodás, hanem az is, hogy ásványvizek és hévforrások feltárásával előmozdítsa Balatonunk jövő fejlődését. Téli életet Balatonunk mellett csakis hévforrások és gyógyvizek útján lehetséges teremteni. Páratlan szépségű Balatonvidékünk megérdemli, hogy ezek a kutatások is mielőbb megkezdődjenek. Dr. Lóczy Lajos