Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

Séta a balatonvidékí műemlékekhez Akaiitól Kísdőrgícséíg Ha a Budapest—tapolcai vasútvonal Akaii állomásán leszállunk, könnyű sétával, a Balaton,környék három árpádkori kedves műemlékével ismerkedhetünk meg. Sajnos, mind a három rommá lett a török háborúk folyamán. Az Árpádok korában a Balaton vidéke sűrűn lakott hely volt. Nem egy község emlékezetét ma csak egykori templomának romja őrizte meg: így Márnáét, Révfülöpét, Ecsérét, stb. Az itt szóbakerülő templomromok mellett még megvannak a hasonló nevű községek, de ezek már templomaikkal együtt mind a török háborúk után épültek újjá. Közvetlen a Balaton partján feksziik Akaii község. Ezt a középkorban az öt Dörgicse közt Hokuli-Dörgicsének nevezték. A fehérvári őrkanonokság birtoka volt és szőlőiről, illetőleg jó boráról már akkor is nevezetes volt. Oláh Miklós, a későbbi esztergomi érsek (1527—1563) írásaiban megemlékezik a dörgicsei borról. 1661-ben már Akali-Dörgicse néven említik, ebből lett a mai Akaii megnevezés. Csinos kis katolikus templomát a piaristák építették 1827-ben. De mi tovább megyünk tanulmányutunk tulajdonképpeni célja felé. Akaiitól északnyugati irányba haladva, az út egyre emelkedik; az út mellett kies fenyőcsoportok nyújtanak kellemes pihenőt a kíváncsi vándornak. Négy kilométernyi séta után előttünk fekszik egy tágas medencében utunk első célja Alsó-Dörgicse kisközség és a községtől jobbra emelkedő dombon, az erdőszélen, egykori terméskő templomának festői romja. A községet a középkorban (1495) Boldogasszony-Dörgicsének, később Ság-Dörgicsének nevezték. 1200 táján épült temploma a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve. Egy-hajós, kis hosszúkás négyszögű építmény volt. Ma az északi fal és a hajó teljes szélességét elfoglaló, hosszúkás négyszögű alaprajzú, felfelé keskenyedő torony kétharmada áll fenn. A torony legfelső emeletét két érdekes ikerablak világította. Az ablakok középső oszlopának nincs fejezete, hanem a nyaktagozat felett a kétoldalt kinyúló vállkő nyugszik, ez az ikerablak két félkörös boltívét támasztja alá. A vállkő éleit kiálló bimbócsomók élénkítik. Első ottlétemkor aggódva észleltem, hogy a hazánkban páratlanul álló torony nyugati falát függélyes irányban haladó nagy repedések összedűléssel fenyegetik. A Műemlékek Orsz. Bizottsága anyagi támogatása lehetővé tette, hogy a hozzáépített kiegészítő fal felépítése és erősítő övek segítségéve] ez a kedves műemlékünk a további pusztulástól megóvassék. Kí-