Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1944. április / 3. évf. 19. szám
ßaMbniSzemie Az imént felsoroltakon kívül az utóbbi években különösen a somogyi parton sokhelyütt sikerült még fúrással a pannóniai rétegekből használható ivóvizet feltárni. A vizek minősége A Balatonvidék vizei általában nem nagy mélységből szállnak fel, tehát heterotermák és a közvetlen elszivárgó csapadék vízből táplálkoznak. Hőmérsékük nyáron 12—13°, télen 9—12°. A fúrások útján feltárt vizek hőfoka állandóbb s a mélység szerint természetesen 1—3°-kal magasabb. A fődolomit alól előtörő források talán 60—100 m-ből törnek elő, ezek állandóan 12° hőmérsékletűek. Tapolca 19°-os forrástava 37—38° hőfokú vizet ad. Szent Andráson 40°-os hévvizet tártak fel fúrással. A triászvizek igen különböző összetétetüek: A werfeni vizek és a fődolomit vizei általában kemények. 18—26 keménységi fokú vizek, sajnos, gyakoriak. Különösen kemények a felső campilli rétegekből és a lemezes mészkövekből fakadó vizek. A legjobb vizeket a megyehegyi dolomit és a tarka werfeni homokkőpala adja, 6—8 összes keménységgel. A páratlan értékű, kristálytiszta és bővizű sédforrásaink, sajnos, nagyon elhanyagoltak. Legtöbbjük foglalva sincs, sőt mivel itató és gulyadelelő helyül használják őket, a higiénia legelemibb követelményeinek sem felelnek meg. Ezeken a primitív és áldatlan állapotokon mielőbb segíteni kell, ha máskép nem lehet, hatósági közbelépéssel. A dolomitvizek sokszor gipszesek, szulfátosak. A lemezes mészkő vizei pedig néha annyira bitumenesek, hogy főzésre és ivásra egyáltalában nem alkalmasak. Emszten kívül Csegezy és Rigler vizsgálták a felvidéki források vizeit. Szerintük a sédforrások vizei bakteriológiailag kifogástalan. A somogyi pannónvizek nem mindig jók, azok sokszor gipszesek, gyakran vasasak. Gyakorlati következtetések A Balatonkörnyék vízellátásának megoldását a fenti ismeretek alapján a következőkép tartom lehetőnek. Jó ivóvíz van a Balaton körül bőven. Nehézség csupán a Zamárdi— Kenese közti partrészen van, mert ott a paleozoikum aránylag kis mélységben telepszik közvetlenül a pannóniai agyag alatt. Távvezetékes vízmű csupán itt indokolt. A fűzfői karsztvizekkel el lehetne látni ezt a partrészt azért is, mert a legközelebb fekszik Budapesthez és már teljesen összeépült egységes fürdőterület. Más tekintetben azonban annak a megoldásnak vagyok híve, hogy több központ létesítésével oldassák meg a vízellátás. Ez gazdaságosabb, olcsóbb és keresztülvihetőbb a mai viszonyok közt. Balatonfüred mindössze 220.000 pengő költséggel létesült vízmüve az 1860—2200 m 3 vizet szolgáltató Siske-forrást használja vfel. A víz keménysége, sajnos, akadályozza á melegítést és az ipari felhasználást, mert kazánkövet ad. A tihanyi kultusztelep vízmüve mindenestül 70.000 pengőbe került, a .kikötői vízmű pedig, mint értesültem, csupán 35.000 pengőt igényelt.
