Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

6. Stocz Johan Leopold: Das Königreich Ungarn, stb. Pozsony. Carl Fried. 1823. A 182. oldalon Zala vármegye leírásában a patakok között felsorolja a Hévíz patakot, a tavak közt pedig megemlíti, hogy Keszthelynél egy kis tó van, amelynek meleg forrása van. A 183. oldalon említi, hogy, Keszthelytől nem messze van a kénespatak Hévíz, amely külsőleg és belsőleg egyaránt gyógyhatású. 7. Csaplovics Johann: Gemälde von Ungern. Pesth. Verlag von C. A. Hartleben. 1829. A 98. oldalon találjuk, hogy Zala vármegyében a keszthelyi fürdőt a mostani gróf Festetics atyja, György létesítette. Ennek a fürdőnek természetes melegvize van. 8. Osann dr. E: Physikalisch-medizinische Darstellung der bekannten Heilquellen der vorzüglichsten Länder Europa's. Berlin 1832. Ferdinand Dümmler I., II. rész. II. rész 868. o. A 245. oldalon a Zala vármegyei kevésbbé ismert szénsavas források felsorolása után a következőket találjuk: Keszthelyen, ahol egy meleg ásványvízforrás található, gróf Festetits fürdőket rendeztetett be. 9. Neuste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slavonien und der ungarischen Militär-Grenze. Leipzig. AVeygand'sche Buchhandlung. 1832. I. kiadás. 522 o. 275. o. Keszthely leírásában találjuk: A közelben, — mint egy ritkaság, — a Hévvíz-folyó közepén van egy meleg fürdő. 10. Thiele J. C. v.: Das Königreich. Ungarn. Ein topographisch liystorisch-statistisches Rundgemälde das Ganze dieses Landes in mehr denn 12400 Artikeln umfassend. Kassa. 1833. I—VI. kötet, 288., 347., 248., 240., 194., 368. o. 11. k. 128—129. o. Keszthely leírásában a következőket találjuk A közelben van egy gyógyító kénes fürdő, ennek hőmérséklete 32°R. ez a fürdő (skorbut és veneriás betegségek és ezekhez hasonló természetű betegségek ellen javalt. 11. Fényes Elek: Magyar országnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és .geographiai tekintetben. Pesten 1836—1840. Trattner Károlv nyomtatása. VI. kötet. 532 . .. 455., 479., 261., 420. o. I. k. 471. o. Zala vármegye. 6. §. „Ásványos vizek. Savanyúvíz források vannak: Füreden, Kékkúton, Rendes és Vérkuton. Kénköves melegforrások Keszthelyen és Tapolczán". I. k. 473. o. ,,A Keszthelyhez órányira a Hévíz patakja közepén található kénköves forrás és Tapolcza városának csaknem közepén lévő kisded meleg tava, nem igen híresek, csupán a köznéptől használtatnak". I. k. 498. o. Keszthely leírásában találjuk: „Van itt továbbá egy nagy vendégfogadó, patika, kénköves fördö a Hévíz patakja közepén, svájczeráj, ménes, szép nemesített juhnyájak, márvány és basalt kőbányák". 12. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, melyben minden fáros, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik. Pesten. Nyomatott Kozma Vazulnál. 1851. I—IV. kötet. 312., 285., 306., 350. o.