Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

ßaläkmSLmiie^ II. k. 215. o. Keszthely leírásában találjuk: „Van itt jeles urasági kastély és kert, derék uradalmi épületekkel és példánygazdászattal, ásványos fürdővel a Hévíz pataknál, s a Balatonban jövedelmes halászattal". UV Lenggel Dan. de Prsemysl: Die Heilquellen und Bäder Ungarns stb. Pesth. Hermann Geibel. 1854. XXII. + 336. o. A 128. oldalon, a Keszthelyről szóló szövegben a következőket találjuk: Nem messze innen (t. i. Keszthelytől) a Hévvíz pataknál több melegforrás fakad és egy savanyúvízkút, amelyeket fürdő céljára rendeztek be. 14. Török József: A két magyarhaza első rangú gyógyvizei és fürdőintézetei tcrmészet-vegy, s gyógytani sajátságaikban előterjesztve. Debreczenben nyomatott a város könyvnyomdájában. 1859. XVI. -f- 288 o. 12 kép. A 18. oldalon a következőket találjuk: „IX. Keszthelyi Hévvizek. Ezekről már a mult század végén, 1795-ben emlékezik dr. Babócsay József ily czímű röpiratában: „Boldog Zala vármegye! Keszthelyi hévvizedről méltán neveztetel így." És ezen magasztaló röpirat dacára is mind ez ideig a feledékenység homályában sínylődnek. Vajha akadna ezen hévvizek számára is egy Moecenas." Érdekes, hogy Török József a Magyar Tudományos Akadémia által koszorúzott, kiváló pályamunkájában csak ennyit tud mondani Hévízről. 15. Mandel dr. /.: Die vorzüglichsten Heilquellen und Bäder Ungarns. Pest. Karl Werfer. 1860. XII. + 244 o. Hévvíz kimerítő ismertetése 197—200 o. 16. Hirschfeld dr. D. und Pichler dr. Wilh.: Die Bäder Quellen und Curorte Europa's. Stuttgart. Ferdinand Eneke. 1875 I. k. 546 o., II. k. 1876. 651 o. Hévvíz ismertetése I. k. 433 o. 17. Ballagi Károly és Király Pál: A Magyar birodalom leírása. Különlenyomat az „Egyetemes Földrajz" III. kötetéből. Bpest. Az Athenaeum Rt. kiadása. 1877. 370 o. + tartalommutató 48 o. Keszthelynél a 80. oldalon említi: „Van itt kath. gymnasium, gazdasági intézet, minta gazdaság, s ásványos fürdő a Hévíz pataknál." 18. Chyzer Kornél dr.: Die Kurorte und Heilquellen Ungarns. A magyar eredeti szöveg kivonata. Sátoraljaújhelv. Zemplén nvomda. 1885. 120 o. A keszthelyi Hévíz ismertetése 65—66. o. 19. Chyzer Corneille: Les eaux minérales de la Hongrie. A magyar eredeti szöveg kivonata. Sátoraljaújhely, Zemplén nyomda. 1885. 111 o. Keszthely cím alatt a hévízi meleg tó rövid ismertetése. 56. o. 20. Boleman István dr.: Fürdőtan. Kiváló tekintettel a magyarhoni gyógyhelyekre. Bpest. Franklin Társulat könvvnvomdája. 1887. 603 o., 1 térkép. Keszthely-Hévíz ismeretetése 78—79. o. 21. Preysz Kornél dr.: A Balaton fürdői, azok hatása és használata. Bpest. Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása. 1894. 110 o. képekkel. Hévíz ismertetése 73—75. o. 22. Preysz Kornél dr.: A Balaton fürdői, Kenese, Almádi, B.-Füred, Szepezd. Badacsony, Keszthely (Hévíz), Boglár, Siófok, tekintettel a me487