Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

436 ßaiäbmi Szemé höt termel, amit a vízben a szervezet nem képes leadni és ezért felhalmozódik. Ha nagyon felhalmozódik, hőguta keletkezhetik. — A csendes, állvafürdőzés előnyös hatása a szívre csakugyan észlelhető a kúra folyamán, ha a beteg betart minden orvosi előírást erre vonattkozólag. A hidrosztatikai nyomás ilyen gyógyító kiaknázása miatt is igen nagy jelentősége van a hévizi tó indifferens hőmérsékletének, mert ez módot nyújt arra, hogy a beteg soká tartózkodjék a vízben és így a víznyomás hatása kifejlődhessen. Hévíz gyógyhatása szempontjából nem csak a hidrosztatikai nyomásnak, hanem a víz felhajtó erejének is fontos szerepe van. Ebben ugyancsak lényeges az a körülmény, hogy a víz hőmérséklete indifferens, mert ez megengedi, hogy a betegek a vízben mérsékelt mozgást végezzenek. A felhajtó erő ugyanis az archimedesi törvény alapján jóformán súlytalanná teszi a betegek néha béna vagy nehezen mozgatható tagjait és ezért a vízben könnyűszerrel mozgathatják azokat és az orvostól előírt tornagyakorlatokat minden nehézség nélkül el tudják végezni. Azon felül, hogy kimondhatatlanul jól hat a betegek lelkületére ez a mozognitudás, a bénult és fájdalmas tagok tornáztatása és kimozgatása szempontjából is rendkívüli nagy jelentősége van ennenk a hévizi terápiában. Sok olyan beteg akad Hévizén, aki a szárazföldön alig képes mozogni, a hévizi tóban pedig — hála az archimedesi törvénynek, — könnyűszerrel mozog és úszkál s ezért örömmel várja mindig hévizi kúráját. Az elmondottak Hévíznek fizikai gyógyerői voltak, de nem kevésbbé fontosak a kémiaiak sem. A hévizi víz úgynevezett hipotoniás víz, vagyis a sótartalma százalékos aránya kisebb, mint az emberi test nedveinek sótartalma. Az emberi test nedveinek sótartalma 0.8—0.9 között van, a hévízi tóé pedig 0.6 körül, ezért hypotoniás. Ennek az ozmozis nyomás, illetőleg az ioncsere szempontjából van jelentősége. Kísérleti adatok vannak arra hogy bizonyos sók a fürdőből a bőrbe, sőt némelyek a bőrön át a szervezetbe is belejutnak, de visszafelé is: a bőrből a fürdővíz felé is kimutatlak (Harpuder) ioncserét, ami annál intenzívebb, minél hígabb a fürdővíz. És ez éppen a hévizi vízre áll. A hévizi tó sóinak túlnyomó része kalciumsók, vagyis gyulladásgátló hatású anyagok. A hipotóniás víznek az ivókúrában is fontos szerepe van, amikor az ozmozisnyomás könynyen érvényesülni tud és a kalciumhatás is kifejtheti gyógyhatását. Az ivókúráknak a meleg hévizi forrásvízzel csakugyan kitűnő hatása van krónikus gyomorhurut, epehólyagbántalmak, különösen pedig vesehomok vagy vesekő esetében. Nagyon gyakori eset a hévizi fürdőzők között az, hogy az ivó:kúrák hatása alatt vese- vagy hólyagkövet ürítenek. Van olyan beteg, aki leginkább ilyen bántalma miatt jár hévizi kúrára. A vese szemponjából nemcsak az ivókúrának van szerepe, hanem a fürdésnek is, mert általános hévizi tapasztalás szerint bő vizeletkiválasztást okoz. Ebben az előbb említett ioncserének, de a víznyomásnak is szerepe lehet.