Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

434 A fejlődésnek igazi lendületet azonban csak az első világháború után, az önmagunkra való eszmélés adott, amikor a leglátogatottabb reumafürdőink mind megszállás alá kerültek és csonkaországi reumafürdőnk nem volt más a budapestieken kívül, mint Hévíz és Harkány. Hévizet kapta fel a közönség és annak vezetősége felismerte ezt az előnyt és lehetővé tette Hévíz valóságos amerikai stílusú fejlődését. Ez a fejlődés ma sem akadt meg, még a háborús nehézségek ellenére sem, de még messze van attól, hogy annyira fejlődjék, amennyire ez a különleges balneológiai adottságai miatt rendkívüli gyógyfürdő megérdemli. Ezen adottságokkal a várható fejlődés csak akkor kerül egyensúlyba, ha Hévíz elkerülhetetlen világhírére emelkedik, amire kétségtelenül hivatott. A megértés ma már megvan hozzá a fürdő fejlesztést kezükben tartók részéről. Hévíznek mik azok a rendkívüli jó tulajdonságai, amelyek csakugyan világhírre érdemesítik? Elsősorban a ÍO holdnyi kiterjedésű meleg tó. Vizének hőmérséke a tó egész területén közel egyforma. Messzeföldön nem található ilyen nagykiterjedésű meleg tó. A legsajátságosabb rendkívülisége a tó hőmérséklete. Ez tudniillik nyári időben 33—36 C° között ingadozik az időjárásnak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy élettanilag indifferens hőmérséklete van, amit azért neveznek indiíferensnek, mert az emberi test hőgazdálkodására semminemű befolyása nincs: tehát sem nem emeli annak hőmérsékét, sém nem csökkenti. Az ennél magasabb hőfokú vízben természetesen az emberi test hőmérséke emelkedik, mert nem tud hőt leadni. Az ennél alacsonyabb hőmérsékletű vízben pedig hőt veszít a test, vagyis fázik benne. A hévizi tóban a test hőmérséke — mozdulat lan fürdés esetén — változatlan marad, még akkor is, ha akár órákhosz szat fürdik is benne a beteg. Nem kell ennek a fontosságát külön hangsúlyoznom, ha elgondoljuk, mit jelent az, ha egy gyógyvíz különböző hatásainak ilyen soká vethetjük alá az emberi testet minden ártalom nélkül. Mint azt vizsgálataimmal kimutattm, ehhez az indifferens hőmérséklethez nyári időjárás kell és a 20 C° levegőhőmérséklet az az alsó határ, amelyben Hévíz gyógyvizének hőmérséklete az optimális, indifferens hő mérsék alsó határához ér. Ezt úgy fejeztem ki, hogy Hévíz högazdálko dósának biologiai 0 pontja a +20 C° levegőhőmérséklet.* Sajátságos, hogy a hévizi tó vízének hőmérséklete tószerte meny nyire egyöntetű. Még a legnagyobb téli időben is, amikor a tó vizének legalacsonyabb észlelt hőmérséke 24 C°, a partszéleken a víz hőmérséklete legfeljebb csak 1—1.5 fokkal volt kisebb, mint a tó közepén lévő forrás vidékén. Nyáron ez a differencia rendszerint a 0.5 fokot nem haladja meg. Ennek az oka a hévizi tó természetadta sajátságos áramlása és keverődése, amit részben a forrás geológiai alakulata s részben a forrás rendkívüli bősége (napi 86 millió liter víz) magyaráz. A tó közepén lévő forrástól jóformán sugárirányban indulnak ki a víz áramlásai, közülük