Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. július / 2. évf. 12. szám
Balatonvidéki erdők A termelőtalaj és az éghajlat együttes hatásától függ az erdő élete és virulása. Az erdei talaj nem azonos a mező talajával, sőt attól mind összetételében, mind szerkezetében lényegesen különbözik. Ez a különleges talaj az erdőt alkotó fák lehullott lombjának és a galyaknak elkorhadása folytán jön létre és annál vastagabb rétegű, minél öregebb az erdő. Taroló vágás folytán, vagyis az erdőt alkotó összes fáknak egyszerre történő levágása és eltávolítása által ez a különleges erdőtalaj természetesen megváltozik és csak hosszú évtizedek után létesül újból a jó erdei termőföld. Ez a körülmény egyéb, nem csekély jelentőségű okok mellett növelte a taroló vágás ellenzőinek táborát és a hosszú évtizedeken át gyakorlatban volt fokozatos felújító vágás mellőzésével olyan, a természetes felújulást biztosító erdőkihasználó módra vezetett, amelynek alkalmazásával a talaj solui sincsen a nap hevének, a szél szárító hatásának, a víz okozta lemosásnak, vagyis teljes átalakulásnak kitéve, hanem örökösen faállománnyal lévén borítva, mindig ugyanaz marad, sőt televénye mindinkább szaporodik és az idősebb állományok, faegyedek helyébe lépő fiatal nemzedék tekintélyes örökség birtokába jut, amelynek életére és növekedésére természetesen már nem oly nagyjelentőségű az időjárás. Mindezt azért tartottam szükségesnek bevezetésül elmondani, bogy a Balaton körül elterülő erdők állapotáról szóló rajz annál világosabb legyen és a még telepítendő erdők szükségessége annál inkább lássék megokoltnak. A Balatonvidék erdőségeinek vizsgálata alkalmával négy tény ötlik szemünkbe: 1. országos viszonylatban az itteni erdősültség csekély százaléka; 2. idők folyamán az erdőterület megfogyatkozása; 3. a fafajok elterjedésében és összetételében bekövetkezett változás; 4. a faállományok minőségi megromlása. Ami az első kérdést illeti, a Balaton partjától számított mintegy 3 km-nyi övön belül feltűnő kevés az erdő; az egész területnek alig 9%-a, ami a környező három vármegye erdőterületénél jóval kevesebb. Ugyanis Somogy vármegyében 18.2%-a, Veszprém vármegyében 21.2%-a és Zala vármegyében 25.9%-a az erdőterület az illető vármegye egész területének. Ezt a nemszakember is megállapíthatja, csak körül kell néznie a tó partvidékén, vagy rá kell tekinteni a térképre. A Felvidék egy részének, Kárpátaljának és Észak-Erdélynek visszacsatolása után hazánk egész területének 21%-a van erdővel borítva, míg a történelmi Magyarországban az erdők az egész terület 28%-át tették ki. Ezzel szemben, amint az imént említettem, a Balatont övező mintegy 3 km-es földsávon belül az országos átlag felén is alúl maradó, csupán mintegy 9%-os az erdősültség.
