Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. május / 2. évf. 10. szám
/\ Létszázéves Ba/atoníürecl. Balatonfüred fürdőtelep kétségtelenül szénsavas forrásainak, az úgynevezett savanyúvíznek köszönheti létét. A falusi nép a környékén ma is ..Savanyúvíznek" nevezi, Savanyúvízre megy bevásálni és eladni, oda megy v asárnap délutánonkint kissé szórakozni, mulatni. Savanyúvíz-forrás másfelé is van hazánkban, van a Balaton mellett is, de egy sincs olyan végtelenül kedves, bűbájosán szelid környezetben, mint a füredi. Ott van a Szent János-forrás, Csopak alatt, de lenn van a vizenyős réten, ott bizony nem kellemes a nyári, állandó tartózkodás. Ismeretesek voltak azok a szénsavas források, amelyek Füred falutól délre, nem messze vannak a falu déli szélétől, a nyugati vége felé. De ezek messze vannak a Balatontól. A világhírű füredi kút a balatoni Riviera párkányán van, éppen ott, ahol ez a Riviera a legszebb, legsimább, legszebben lejt le a tóra s előtte a tóparton aránylag kevés a nádas. A Balaton északi partja ugyanis nagyon szerencsés alakulatú. A tóvíz szélén lapos, vizenyős partszegély nyúlik el. A Balaton hullámai gyalulták le itt a kemény kőpartot. Ezen a keskeny, vizenyős partszélen rendesen konyhakertek vannak. A tó nádasa némely helyen keskenyebb, más helyen szélesebb, de az északi parton mindvégig szegélyezi a tó vizét, mert itt a nagy hullámverés ritkaság. A déli parton nincsenek nádasok, mert az uralkodó erős, sokszor viharos szél hullámverése ellensége a nádasnak is, meg az iszapnak is. Beteregeti a partot finom homokkal s az iszapot kiöblögeti, beszállítja a tó mélyebb részeibe. Az északi 1 parton ilyen hullámverés ritkaság, azért a tófenék iszapos és köves, nádas, hináros van előtte véges-végig. A nádason kívül sásos, kákás, szittyós rét következik, majd a szárazabb részen, a nyirkos talajban öntözés nélkül is jó konyhakertek virulnak. Ezeken kívül hirtelen lejtővel kiemelkedik a Riviera párkánya. A lejtő 5—10—20 méter magas és ha felmászunk reá, elragadtatva szemlélhetjük a nagyszerű kilátást. Legjobban látható ez a meredek lejtő a fürdőteleptől keletre, az Eszterházy-féle vendéglőn túl, a Brázay-villa felé. Az Eszterházy-vendéglő, a Rodostó-villa, a Légrádv-villa, de különösen a Brázay-villa helyezkedtek erre a magas peremre. A fürdőtelep előtt nem olyan magas a perem, de mindenki tudja, hogy a Savanyúvíz-kút körül levő tér mintegy 10 méter magasan van a Balaton felett s a térről elég meredek lejtőn, a Szanatórium mellett lépcsőn kell lemennünk a tóparti sétányra. A kút-térről észak felé, a gyógyterem épületén túl megint meredek lejtőn kell felmennünk az igazi riviera-felszínre, ezen állt a színház — most tenniszpálya, ezen van a fenyves legnagyobb része. A fenyvestől észak felé rendkívül szép lapály következik egészen a Tamáshegy oldaláig. Sehol ilyen kedvező alakulása nincs a Riviérának. A kút-tér mintegy széles lépcsőfok s megkönnyíti a Balatonhoz való lejutást és megkönnyíti a faluval meg a nagy Riviera-lejtővel való érintkezést. Milyen kellemetlen volna például, ha a kút ott volna, ahol az arácsi vasútállomás, vagy ahol a Brázay-villa
