Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. április / 1. évf. 1. szám

ß<lökni Szemé képeit elsősorban tömörségre, egységesebb szín- és formai hatásokra való törekvés jellemzi, ilyennek tűnik a »Holdfényes este«; másutt bizonytalanabbakká és lazábbakká lesznek elvei. Festményeinél tömörebbek rajzai, szűkszavúságukkal is több és mélyebbértelmű mondanivalót rejtenek a tájról. A fölsorolt művészek mellett négyen naturalista természetű festményeikkel érdemelnek dicséretet. Kóbor Henrik nyersebb, Rácz Kálmán finomabb, hangulatosabb formába öltözteti természethűségét. Biztos fölkészültséggel számolnak be mindarról, amit érdekesnek, költőinek, vagy természetszerűen szépnek ítéltek a balatoni környezetben. Kellemes, üde és tiszta naturalizmust tárnak közönségük elé; ezek a törvények határozzák meg Komjáti Gyula művészetét is. Egyforma és rokonelveik szerint rokonművekkel hirdetik művészetük igazát. Különbség közöttük kevés akad. Bizonytalanabb, esetleg kialakulatlanabb mester Cserepes István, ritkábban vonultatja fel minden tehetségét. Kiválóbb alkotásainak mértékét legközvetlenebbül »A Balaton Szabadi-Siófoknál« szemléltetheti. Egyszerűsége, nagyvonalúsága ott tűnik fel ismét, ahol nagy távlatú, széles felületű témát válasz

t RADOCSAY DÉNES Balatoni gyógyító források és fürdők két évszázad előtt E n t z Géza és Sebestyén Olga »A Balaton életé«-ről írt és két év előtt a Biologiai Kutatóintézet kiadványakép megjelent tudós munkája valóságos kincsesbányája a Balatonra vonatkozó tudományos ismereteknek. Örömmel értesültünk, hogy ezt a tudományos kutatások egy fontos korszakát lezáró, azt valósággal leltározó munkát ezidén új, népszerűbb átdolgozásban az olvasóközönség szélesebb rétegei számára is hozzáférhetővé teszi a Természettudományi Társulat kiadóvállalata. Entz professzor »A Balaton élete« utolsó fejezetében a tudományos kutatásoknak mélyenjárő elméleti megfontolásokkal indokolt, módszeres munkatervét is adja, amelyből legvilágosabban kiderül, hogy a tihanyi biológiai kutatóintézet korántsem »halbiológiai« csupán ahogy közönségesen nevezik, hanem vizsgálódásai körét kiterjeszti a növényi, állati és emberi élet minden jelenségére; sőt mivel a jelen a múlton épül fel, a Balatont és környékét földtani, néprajzi, statisztikai és történeti szempontból is kutatásai körébe vonja. Entz professzornak ez átfogó és messzevágó célkitűzése tette lehetővé, hogy a tihanyi intézet kiadványai sorában napvilágot lássanak a XVIII. század legnagyobb magyar polihisztorának, a magyar földrajz, etnográfia és statisztika úttörőjének, B é I Mátyásnak (szül. 1684-ben, 28