Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. március / 2. évf. 9. szám

ßahfxmiSzemte, 285 RBALÄTON KÖRNYÉKÉNEK NÉPVISELETI ÉS NÉPMŰVÉSZETI SZIGETEI « Szt Gí! 0 \'apy eáziony Beszprem °Siófok oxo K go ma rom XGalambok Zörökkoppánu , , , v gpppanyszeoto töltötte ki. A kivágott mintákat a „varrók" egymásnak kölcsönözték s ezért a főmotívumok hasonlóak, sőt egyeznek is, de a belső térkitöltésük egyénenkint különbözik. A sajátságos fehér hímzések a legfinomabb úri ízlést is kielégítik és ezért ezeket ma már széltében-hosszában felhasználják függönyök, asztalkendők, párnák, ruhák díszítésére, beigazolva, hogy a balatoni nép milyen tehetséges a síkdíszítő művészetben ötletességével, gazdag képzeletvilágával és művészi teremtő erejével. A karád-kötsei szigeten belül a népviselet is érdekes. A nők pillangósán kötött fejkendöje alatt kétoldalt a hajat sokszorosan befonják, ingük a selyempruszlik alatt takarosan kibuggyan és bő szoknyájuk alatt a kihímzett sok alsószoknya olyanná teszi őket, mint egy krinolinos baba. A pillangós főkötőt egyébként Kaposvártól kiindulva több somogyi népviseleti szigeten megtaláljuk, így Kötséhez közel Ácsán, Buzsákon. de a csököli katolikusok között is, akiknek viselete ebben is különbözött a reformátusokétól. A népviseletben a karád-kötsei szigettől délre elkülönül Törökkoppány és Koppányszántó magyarsága, különös gyöngyös-pillangós főkötő viseletével és gazdagon rakott fodros, bő selyemszoknyáikkai, amelyek a régi krinolinos divatra emlékeztetnek. A csipkés ingvállakban fejedelmi hatásúak a magastermetű fiatal lányok, akik már 16 éves korukban