Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. március / 2. évf. 9. szám

284 .ßtjfahmiSzmte eladósorba kerülnek, de a 14 éves lány is a sok bőszoknyában olyan nagynak mutatkozik, mint más vidéken a 18—20 évesek. Különösen szép látvány, amikor a lakodalomban a gyertyástáncot járják ezekben a ringatózó szoknyákban a törökkoppányi lányok, a menyasszony pedig a sok csillogóval díszített ruhában úgy pompázik, ékeskedik köztük, mint egy mesebeli tündérkirálynő. A Balaton közeiéhen van Zala megyében még egy népviseleti sziget Kiskomárom, Galambok, és Komárvásár községekkel. Ezeknek viselete már nem olyan pompázó, mint a törökkőpányiaké, de annál ősibb jellegű az egyszerű ingvállal, gyapjas kázsmir vállkendőkkel és kevésvirágú szok nyákkal. Ma már ezek a viseletek lassankint eltűnnek. A polgáriasodás éppen a Balaton közvetlen közelében legszembetűnőbb. Régebben pedig éppen a Balaton környéke képviselte az általános dunántúli népviseletet, amiben különösen feltűnő volt a nők fcjviselete egy sajátságos hátravető kendővel, amelyben régi mediterrán női viseletnek emléke élt. A népviselet történetében rendkívül érdekesek a XIX. század elejéről származó veszprémi vásári képek, amelyeken az arcot beárnyékoló, nagy, vászon fejkendő borul a nők fejére. Beudant francia geológusnak is feltűnt ez 1818-ban és leírása alapján ráismerünk arra a hátravető vászon fejkendőre, amelyet az Ormánságban és még néhány somogymegyei községben megtaláltam hátravetőkendő néven. A menyecskék ezzel a 2 és félméter hosszú, 50 cm. széles lenvászon kendővel vékony deszkalapot vagy kemény papiroslapot helyezve alá, összehajtogatva beborították fejüket, ami különösen nyári melegben jól megvédte a tűző Nap ellen. A hátravetőkendő a XIX. század elején még Itáliában is elég elterjedt volt. Róma környékéről, Cervara. Nettuno, Ostia vidékéről ismerjük, de hasonló az albániai asszonyok fejviselete is Skutariban, továbbá a stejerországi horvát területen viselt fejkendő is. Spanyol-Galiciában is viselték. Ezek a szórványos adatok azt mutatják, hogy a veszprémi régi fejkendőviselet nagyon általános déleurópai, illetőleg földközitengcr környéki női viseletnek legészakibb képviselője volt. Száz év rem olyan hosszú idő ahhoz, hogy ez a viselet darab emlékében ne maradhatott volna fenn s igen kívánatos volna utána járnunk Veszprém megyében, hogy mely községek népe viselhette ezt az érdekes fejkendőt. Mindenesetre a Balaton környéke ebben a tekintetben is változatos, vonzó és figyelemre méltó. A népviselet szigetei a magyarság ősi településének helyei és egyéb tekintetben is sok régi magyar hagyományt megőriztek, amiért nemcsak a néprajzi kutatók, de a nagyközönség érdeklődését is megérdemlik. Gönyey Sándor