Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. március / 2. évf. 9. szám
276 R BRLRTOn GGHRJLRTQ Amióta a Balaton mellett már nemcsak néhány száz, vagy ezer kiváltságos ember nyer üdülést, pihenést sőt gyógyulást, hanem a nép minden rétegéből évente tíz és tízezer számra kereshetik fel, a közérdeklődés a Balaton üdítő és gyógytényezői felé is fordul. Ezek a testet s lelket felfrissítő tényezők a víz, a part, a velük kapcsolatos pártolás, napozás, fürdőzés és ha az időjárást utoljára említem is, kétségtelen, hogy csakis a mindenkori időjárás teszi lehetővé a többi üdülő- és gyógyténvező kedvező felhasználását. A Balatont igazán nem kell felfedeznünk, hiszen ma már köztudattá vált, hogy nemcsak Magyarországnak, hanem Európának is egyik gyöngyszeme, a gyermekek paradicsoma és Európa szebbnél szebb hegyi tavai mellett a Balaton vize a fürdőzésre a legkedvezőbb, ami éghajlati adottságának a következménye. Alacsony dombvidék veszi körül, nem torkollanak bele hideg vizet szállító hegyipatakok, nem mély a vize s így jobban melegszik fel, kissé tengeresdit játszik — néha ugyan túlságosan — és ezért vegye mindenki komolyan a balatoni viharóvást. A vize azonban sohasem lehet olyan tűrhetetlenül forró, mint az Adria homokos parti fürdői és nem lehet olyan erősen edzően hideg, mint az északi vagy a keleti tenger fürdői. Mindegyiknek egymástól jellegzetesen elütő éghajlata van és ezért más és más igényeket elégítenek ki. Balatonunk 72 km-es hosszanti kiterjedésével keleti felében a szárazabb és napfényben gazdagabb Alföld, nyugati felében azonban a nedvesebb, kissé borultabb alpi nyúlványok éghajlatának hatása alatt. A Dunántúl levegője tisztább, éghajlata jóval kedvezőbb, mint az Alföldé s ezt erdős hegyvidékeinek és az Alpok közelségének köszönheti. Hőmérséklet ileg nem annyira szélsőséges, 25°-ot meghaladó nyári napja 69, illetve nyugaton 60 fordul elő. Esővel járó időjárási képződmények erre gyakrabban veszik útjokat, de a Balaton nyugati felét többször érintik, a keleti részt pedig ritkábban keresik fel. Sokan azt hirdetik, hogy a vízfelületek és erdőségek megnövelik a csapadékot, bár ez a tudománytalan állítás a közvéleményben gyökeret vert, a Balaton maga is rácáfol, mert mellékén kevesebb az eső mint a távolabbi környékén és a Balaton felett kisebb a borulás is, mint közvetlenül a parton, amit hiteles eső- és felhözetitérképeink igazolnak. A Balaton sekély volta miatt déli, fövenyes partjain a víz valamivel jobban melegszik fel, de a tó által tárolt melegmennyiség a 3 métert kitévő közepes méysége miatt kicsiny és ezért csak a közvetlen környezetére van ennek a tárolt melegnek befolyása. A Balatontól 200—300 m távolságban, mint azt a legújabb somogyi mérések kimutatták, még érezhető az éjjeli lehűlést csökkentő hatás, de 1 km távolságban már 3V 2°-kal erősebben hiil le éjjel a levegő. Itt a tónak hatása eltűnik, nappal viszont
