Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. március / 2. évf. 9. szám
a Balatonhoz közelebb fekvő területek felmelegedését csökkenti, aminek pontos kimutatásával éppen most foglalkozik a Meteorológiai Intézet. Ha a környezet hőmérsékletére kicsiny is a tó befolyása, annál nagyobb és kedvezőbb a hatás, amit a napsugárzásra gyakorol, különösen alacsony napállás mellett, mert mind a kora délelőtti, mind a kései délutáni órákban jóval több itt az élettanilag értékes napsütés, mint a meszszebb fekvő vidékeken. Ez arra vezethető vissza, hogy a Balatonnak kereken mintegy 600 km 2-t kitevő nagy felületének igen nagy a napsugár visszaverő ereje és ennek következtében a víz partján heverő fürdőző testnek szabad felülete nemcsak a Naptól közvetlenül érkezett sugarakat élvezi, hanem részesül egyúttal a víz felületéről visszaverődő nagymértékű sugárzásban is. Gyermekkorából már tudja mindenki, hogy a tükörre esett napfény visszaverődik, ehhez hasonló, de más természetű jelenséggel állunk itt szemben. Ez a visszavert sugárzás elég tekintélyes és éppen ezért a Balatonnak evvel a szóródó éghajlati kincsével óvatosan kell élnünk. A napsugár egyike a legnagyobb hatású természetes gyógyszereknek, amellyel visszaélni nem szabad és aki túlzásba viszi élvezetét, káros hatásait könnyen saját testén érzi meg. A Balaton mellékének fokozott napsugárzását pontos mérések mutatták ki, mert a levegő jóval tisztább mint egyebütt az országban — az erdős magas hegyvidékektől eltekintve — és ez a tisztaság, valamint a vízfelület az oka annak, hogy nemcsak a napsugárzás összhatása jelentkezik fokozott mértékben, hanem különösen az ibolyántúli sugárzásban isi gazdagabb a tóvidék, mint azt BÉLÁK prof. és munkatársai, valamint újabban néhány asszistensem is kimutatták. Ez a kedvező sugárzás az oka annak, hogy az ott üdülő vagy gyógyuló emberek, még aránylag kedvezőtlen időjárás mellett is, erősen lebarnulva térnek vissza a Balatonról. A fürdőző és nyaraló azt szeretné, ha reggeltől estélig sütne a Nap, az esőt a jó Isten pedig csak éjjel küldené le, hogy a gazdák is meg legyenek elégedve és a por is eltűnjön. Sajnos még messze vagyunk attól, hogy az időjárást kormányozhassuk és bizony a nyári hónapok alatt is elég gyakran kell az időjárás elromlásával számolnunk. Hirtelen betörő nyugati óceáni légtömegek zivataros tüneményekkel és viharral vonulnak fel, mint pl. 1941 június 6-án is pár óra alatt elromlott a remek napsugaras időjárás és beállott a jellegzetes júniusi hőcsökkenés, amit a néphit Medárdus nyakába varrt. A sok évi megfigyelés szerint a nyaralás, fürdőzés kezdetéül azt a napot vehetjük, amikor a levegő hőmérsékletének középértéke a 20° körül van. Ez az időpont június első napjaira tehető és augusztus végéig tart. Tehát teljes 3 hónap áll rendelkezésünkre, ehhez azonban még hozzávehetünk, mind májusban, mind szeptemberben 8—8 napot, amikor a középhőmérséklet a 18° körül van és így az éghajlatilag kedvezően ki-
