Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. január / 2. évf. 8. szám

SIÓMAROS. Körpecsét, átmérője 16 mm. Külső szegélye pontozat­koszorú, ezen belül helyezkedik el a felírás: MAROSI : FALU : PECSETI. A két sima vonallal határolt belső körben egy szőlőindát, rajta egy szőlőfürtöt, továbbá egy kalászcsomót, ekevasat, csoroszlyát és egy metszőkést látunk. Évszám nincs. Eredetije a Veszprém várm. múzeum­ban (leltári sz. 13.), 5.7 cm magas, bronzból készült pecsétnyomó felül átfúrva. (8 ábra.) BALATON SZABADI. Ovális pecsét, hosszabb átmérője 27, kisebb át­mérője 23 mm. Külső szegélye egymásba tűzdelt virágtölcsér-koszorú. Felírása: SIGILLUM * FOK * SZABADIENSE * 1663 * A két sírna vonallal határolt belső körben egy közös tőből kiinduló és két ágra oszló szőlővessző látható, mindegyik ágon egy szőlőfürt és 2—2 levél. Az ág jobboldalán ekevas, baloldalán pedig szőlőmetszőkés látható. Elő­került egy 1776. évből származó úrbéri iraton. (9. ábra.) SIÓFOK. Körpecsét, átmérője 24 mm. Két pontozat-koszorú között foglal helyet a felírás: SIGILLUM : FOKIENSE : ANNO : 1705. A belső körben egy egyenes száron elhelyezett 8 küllős kerék van, fölötte a szár végén balra néző kettős ágú zászlócska. A szártól jobbra és balra leve­les ág húzódik, közepén egy-egy virággal, utána a leveles ág tovább haj­lik zászlócskáig. Előkerült az 1786-ból származó úrbéri iraton. (10. ábra.j A bemutatott pecsétek közül heraldikailag legszebb a szentkirály­szabadjai. A kettős kereszt, a korona királyi adományozásra utal és ez így is volt. A község lakosai „jobbagiones a generatione 1 1, azaz törzsökös jobbágyok voltak, akik kiváltságaikat még Szent Istvántól kapták. Erre a különleges jogállapotukra utal a szép pecsét is. A többi községé heraldikailag nem ilyen feltűnő, de érdekesek néprajzi vonatkozásban. A szőlőművelés eszközei bizonyítják, hogy a községek lakosai a elmúlt évszázadokban is egyik legkedvesebb foglalkozásuknak tartották a szőlő­vel való bajlódást, erre mutat a szőlőmetszőkések nagy száma. Ahol csak ekevasat és csoroszlyát látunk, az a község tisztán földműves jellegére utal, de ezeken a helyeken a szőlőművelés tényleg nem is játszott akkora szerepet, mint a többi községekében, amelyek ezt a tényt pecsétjükön is kidomborították. A pecsétek közül nyolcnak magyar felírása van, míg Balatonszabadié és Siófoké latin. De ez rögtön érthetővé válik, ha megtudjuk, hogv Bala­tonszabadi 1647. évben már a veszprémi székeskáptalan tulajdona volt, Siófok pedig a hódoltság után került a káptalan tulajdonába, így a job­bágyfalu pecsétje is a földesúr nyelvén íródott. Befejezésül köszönetet mondok Vevér Emil úrnak, Veszprém vm. főlevéltárosának, a levéltári kutatásban nyújtott segítségért. Az érdekelt községek vezetőinek pedig azzal adom át e pecsétek leírását, kérjék mi­előbb azok újbóli használatának engedélyezését, hogy ezen a módon is igazolható legyen községeik régi és főleg magyar múltja. Dr, Zákonyi Ferenc O O BOCZÁN KÁROLY BUDAPEST, VIII.. CSOKONAI-UTCA 8. TELEFON: 338-380. JELVÉNYEK — ÉRMEK — PLAKETTEK — SERLEGEK — VERSENYDÍJAK O O

Next

/
Oldalképek
Tartalom